Gyakran Ismételt Kérdések

Jelenleg a DKÜ Zrt. Portál rendszerében két kapcsolattartó rögzítésére van lehetőség.

Amennyiben a kapcsolattartó személyét szeretné módosítani, kérjük jelezze felénk a info@dkuzrt.hu e-mail címen. Levelében írja meg mind a törölni kívánt, mind a rögzítendő kapcsolattartó nevét, e-mail címét, telefonszámát, beosztását.

Szintén szükséges az is, hogy a módosított meghatalmazást e-mailben küldje el részünkre, és töltse fel saját dokumentumtárába.

Az adatok ellenőrzése után e-mailben visszajelzést adunk és ezt követően történhet meg a módosítás.

Elfelejtett jelszó vagy felhasználónév esetén a info@dkuzrt.hu e-mail címen van lehetősége segítséget kérni.

Az ÁEF letöltésére a DKÜ Portálon, a beszerzési igények felvitele során van lehetőség. A DKÜ Portálra történő bejelentkezést követően az „Ügyintézés” oldal „Beszerzési igények” felületen kattintson a „Beszerzési igények felvitele” gombra. A felugró ablak jobb oldalán az „ÁEF” fülön találja az „ÁEF letöltése” választógombot.

Letölthető az ÁEF a DKÜ Zrt. honlapjáról is, a „Közérdekű adatok” oldalon (https://dkuzrt.hu/kozerdeku-adatok/), a II. 1. pont alatt.

Azt a körülményt, hogy

a) az érintett szervezet beszerzési és fejlesztési terve más jogszabály rendelkezései szerinti egyéb jóváhagyáshoz kötött-e, vagy

b) az egyéb jóváhagyás beszerzésére a benyújtást megelőzően sor került-e

sem a DKÜ Zrt. vagy a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT), sem a miniszter nem vizsgálja, az ezzel kapcsolatos felelősséget teljes mértékben az érintett szervezet viseli. A miniszter a DKÜ Zrt. útján az ágazati miniszter kérésére a benyújtott beszerzési és fejlesztési tervekről bármikor adatot szolgáltathat.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az éves informatikai beszerzési és fejlesztési terveket a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig kell a Portálra feltölteni.

Mindaddig, amíg az érintett miniszterek között a megállapodás nem jön létre, az érintett szervezetek, a Korm. rendelet szerinti jóváhagyás céljából, önállóan nyújthatják be a DKÜ Zrt. részére a terveket.

A Korm. rendelet 8. § (15) bekezdése alapján a jóváhagyott éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervek módosítását az érintett szervezet bármikor kezdeményezheti. Ebben az esetben a 7. § a) pontja, valamint a 8. § (1)-(14) bekezdései megfelelően alkalmazandók.

A Korm. rendelet 7. § a) pontja alapján az érintett szervezet köteles a DKÜ Zrt. részére, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, a Portálon keresztül az éves informatikai beszerzési tervét és az éves informatikai fejlesztési tervét a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig megküldeni.

A fentiek alapján az érintett szervezet a DKÜ Zrt. által már nyilvántartásba vett, továbbá a miniszter által már jóváhagyott beszerzési és fejlesztési terveit tudja módosítani, azonban erre csak a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig van lehetőség.

Az irányadó határidőket a Korm. rendelet 8. §-a rögzíti. A DKÜ Zrt. feladata a Korm. rendeletben írt határidők figyelemmel kísérése és betartatása, arra azonban ráhatása nincsen, hogy akár az NHIT, akár a miniszter a Korm. rendeletben részükre biztosított határidőn belül mikor hozza meg döntését.

Az éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervekben minden, előre tervezetten megvalósítani kívánt informatikai beszerzést szerepeltetni kell.

Amennyiben a tervezett beszerzés megvalósítása – pl.: a forrás rendelkezésre állásának bizonytalansága miatt – nem garantált, kérjük ezt szíveskedjenek feltüntetni a tervekben.

Az éves informatikai beszerzési és fejlesztési terv nem vonja maga után az abban megadott beszerzések megvalósításának kötelezettségét.

Amennyiben a tervekben szereplő valamely beszerzés mégsem valósul meg, az nem von maga után hátrányos jogkövetkezményt.

A Korm. rendelet 7. § a) pontja szerint az érintett szervezet köteles a DKÜ Zrt. részére, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, a Portálon keresztül az éves informatikai beszerzési tervét és az éves informatikai fejlesztési tervét a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig megküldeni.

Minden érintett szervezetnek kötelezően rendelkeznie kell tehát éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervvel.

Minden olyan érintett szervezetnél, amely informatikai eszközöket használ, illetve ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat vesz igénybe, keletkezik beszerzési igény ezzel összefüggésben, mivel a működéshez szüksége van pl.: nyomtató tonerekre, internet előfizetésre, számítástechnikai eszközökre.

Ettől függetlenül elképzelhető olyan kivételes eset, hogy egy érintett szervezet semmilyen informatikai tárgyú beszerzést nem tervez adott évre, ezért lehetőség van beszerzési igényeket nem tartalmazó, úgynevezett „nullás” éves beszerzési és fejlesztési terv feltöltésére is.

Amennyiben a későbbiek során mégis felmerül informatikai beszerzési igény, lehetősége van az érintett szervezetnek arra, hogy a terveiben nem szereplő beszerzési igényt is feltöltsön a Portálra. Ebben az esetben meg kell indokolni, hogy az adott igény miért nem szerepelt a tervekben, illetve, hogy minősíthető-e a Korm. rendelet alapján rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igénynek, vagy üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igénynek.

Amennyiben a beszerzés végrehajtása – annak ellenére, hogy nem szerepel az érintett szervezet terveiben – indokoltnak mutatkozik, a DKÜ Zrt. – értékhatártól függően az NHIT véleményének kikérését követően – „megfelelő” minősítéssel láthatja el az adott igényt, s a beszerzés – értékhatártól függően miniszteri jóváhagyást követően – végrehajthatóvá válik a Korm. rendelet szabályainak megfelelő módon.

Továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy egy érintett szervezet egy másik érintett szervezet javára, helyette eljárva, a Korm. rendelet szerinti szabályok alkalmazásával elégítsen ki informatikai beszerzési igényeket.

Ebben az esetben a beszerzési és fejlesztési tervekben elsődlegesen annak az érintett szervezetnek szükséges szerepeltetnie a beszerzési igényeket, amelyik ténylegesen le fogja bonyolítani a beszerzést, feltüntetve ugyanakkor, hogy a beszerezni kívánt eszközök, szolgáltatások melyik másik érintett szervezethez kerülnek.

Az érintett szervezet a Korm. rendelet 5. § (10) bekezdése szerinti beszámolóban az ilyen módon beszerzett fejlesztések és beszerzések tapasztalatairól is tájékoztatást nyújt.

Amennyiben a módosítás következtében az adott szerződés a korábbinál (akár szakmailag, akár időben, akár értékben) tágabb körben szolgál ki informatikai beszerzési igényt, úgy a módosítás maga is informatikai beszerzési igénynek minősül és azt be kell nyújtani a Portálon. Az igény benyújtásánál ilyen esetben szíveskedjenek feltüntetni, hogy azt hatályban lévő szerződés módosításával kívánják kielégíteni.

A Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés 5. pontja alapján a visszterhesség kötelező definíciós eleme az informatikai beszerzésnek.

Az ingyenes beszerzéseket tehát nem kell benyújtani igényként a Portálon, azonban az aktuális informatikai környezetet bemutató éves beszámolóban az így beszerzett eszközöket / szolgáltatásokat is szerepeltetni kell.

Azt a körülményt, hogy

a) az érintett szervezet beszerzési igénye más jogszabály rendelkezései szerinti egyéb jóváhagyáshoz kötött-e, vagy

b) az egyéb jóváhagyás beszerzésére a benyújtást megelőzően sor került-e

sem a DKÜ Zrt. vagy az NHIT, sem a miniszter nem vizsgálja, az ezzel kapcsolatos felelősséget teljes mértékben az érintett szervezet viseli. A miniszter a DKÜ Zrt. útján az ágazati miniszter kérésére a DKÜ Zrt. részére benyújtott beszerzési igényekről bármikor adatot szolgáltathat.

Mindaddig, amíg az érintett miniszterek között a megállapodás nem jön létre, az érintett szervezetek, a Korm. rendelet szerinti jóváhagyás céljából, önállóan nyújthatják be a DKÜ Zrt. részére a beszerzési igényüket.

Az igények feltöltésével nem szükséges megvárni a tervek jóváhagyását.

Beszerzési igények feltöltésével és benyújtásával kapcsolatos részletes útmutató.

A tervek jóváhagyását megelőzően a beszerzési igényeket „terven kívüli igény”, ezen belül „tervjóváhagyást megelőző igény”-ként van lehetőség benyújtani.

A benyújtott igényekkel kapcsolatban azok aktuális státuszáról és az egyéb teendőkről a regisztrált kapcsolattartók útján, a Portál rendszer segítségével értesítjük az érintett szervezeteket.

Igen. Lehetősége van az érintett szervezetnek arra, hogy a terveiben nem szereplő beszerzési igényeket is feltöltsön a Portálra. Ebben az esetben meg kell indokolni, hogy az adott igény miért nem, vagy miért másként szerepelt a tervekben, illetve, hogy minősíthető-e a Korm. rendelet alapján rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igénynek, vagy üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igénynek.

Amennyiben a beszerzés végrehajtása – annak ellenére, hogy nem szerepel az érintett szervezet terveiben – indokoltnak mutatkozik, a DKÜ Zrt. – értékhatártól függően az NHIT véleményének kikérését követően – „megfelelő” minősítéssel láthatja el az adott igényt, s a beszerzés – értékhatártól függően miniszteri jóváhagyást követően – végrehajthatóvá válik a Korm. rendelet szabályainak megfelelő módon.

• „Nyilatkozat a becsült értékről (cégszerűen aláírt)”;
• „Igazolás a fedezet rendelkezésre állásáról” vagy „Nyilatkozat feltételes eljárásról”;
• „Műszaki leírás”;
• „Fejlesztési terv dokumentáció”.

A feltöltendő dokumentumokat kereshető formátumban (is) (word, excel, odf, kereshető pdf, stb.) szükséges feltölteni az igény benyújtásakor.

A becsült érték meghatározására árajánlat, megrendelőlap, szerződésminta, vagy a becsült érték meghatározásának módját leíró dokumentum is megfelelhet. A becsült érték meghatározásának módjáról iránymutató, példálózó felsorolást ad a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 28. § (2) bekezdése. Akkor megfelelő a csatolmány, ha abból egyértelműen megállapítható a becsült érték összege, meghatározásának módszere, indokoltsága. A fentieknek megfelelően a becsült értékről szóló nyilatkozat mellett a becsült érték meghatározását alátámasztó, igazoló dokumentum feltöltése is szükséges az igény rögzítésekor.

Ezúton jelezzük, hogy a Kbt. rendelkezése és a jelenleg irányadó közbeszerzési döntőbizottsági gyakorlat alapján a becsült érték indikatív ajánlatokkal való alátámasztása során egy indikatív ajánlat főszabály szerint nem elegendő a becsült érték alátámasztásaként.

A fedezetigazolást az érintett szervezetnek kell beszerzési igényenként kiállítani és cégszerűen aláírni (cégjegyzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelelően), vagy azt legalább a gazdasági ügyekért felelős személy aláírásával, ellenjegyzésével kell ellátni. A fedezetigazolásban nyilatkozni kell arról, hogy a beszerzés fedezeteként szolgáló összeg az érintett szervezetnél rendelkezésre áll-e, illetve milyen forrásból áll rendelkezésre, vagy milyen feltételtől függ a rendelkezésre állása.

A műszaki leírásban a tervezett beszerzéssel kapcsolatos főbb információkat kell szerepeltetni, természetesen a beszerzés volumenétől, összetettségétől függően meghatározott részletességgel.

Fejlesztési terv dokumentációt az éves informatikai fejlesztési tervben kell feltölteni minden tervsorhoz. A dokumentáció elkészítésében alapvetően az alábbi szempontrendszer nyújt segítséget:

• Tervezett fejlesztési irányok, és azok kormányzati stratégiai illeszkedéseinek bemutatása;
• Jelenleg futó / tervezett fejlesztések bemutatása (elérendő célok; projekt kapcsolódások, kapcsolódó fejlesztések bemutatása, kapcsolódó fejlesztés főbb elemei; ütemezés);
• Más rendszer, szakrendszer, szolgáltatások közötti függőségi viszony, interfész követelmények bemutatása;
• Fejlesztések elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz, infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedésének bemutatása (pl.: csatlakozik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz; a Kormányzati Adatközpont által nyújtott szolgáltatások igénybevételének bemutatása, az esetleges igénybevételtől történő eltérés indokolása; alkalmazások funkcionalitásainak bemutatása; SZEÜSZ alkalmazások bemutatása; SZEÜSZ igénybevétele tervezésének bemutatása);
• Milyen nyilvántartásokat vezet (nyilvántartások megnevezése);
• Azon közadatok köre, amelyeket újrahasznosítható módon (elektronikusan, informatikai eszközökkel automatikusan feldolgozható, nyílt formátumban) tesznek elérhetővé;
• Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz igénybevétele;
• Amennyiben a fenti struktúra a konkrét fejlesztési igények, illetve az érintett szervezet tekintetében nem értelmezhető, az érintett szervezet saját maga alakítsa ki a terveik megítélése céljából értelmezhető és arra alkalmasnak tartott információk összességét. A fejlesztési terv dokumentáció lényege, hogy abból a tervezett fejlesztés iránya, indokoltsága, szükségessége, várható hatásai megismerhetők legyenek.

Az érintett szervezet Korm. rendelet szerinti beszerzési eljárása

a) a 9. § szerinti esetben – a 9. § (10) bekezdés szerinti eset kivételével – a DKÜ Zrt. „megfelelő” minősítése esetén,

b) a 10. és 11. § szerinti esetekben – a 10. § (14) bekezdés szerinti eset kivételével – a 10. § szerint csak az ott meghatározott esetekben, míg a 11. § szerint minden esetben az NHIT támogató véleménye, a DKÜ Zrt. „megfelelő” minősítése és az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter jóváhagyása esetén

valósulhat meg.

Ha az érintett szervezet beszerzési eljárása megvalósítása más jogszabály rendelkezései szerinti egyéb – a feladatkörben érintett miniszter vagy általa kijelölt szervezet vagy személy általi – jóváhagyáshoz kötött, az egyéb jóváhagyás a Korm. rendelet szerinti miniszteri jóváhagyást nem helyettesíti vagy pótolja.

A 9. § (10) bekezdés szerinti, valamint a 10. § (14) bekezdés szerinti esetekben az érintett szervezet által saját hatáskörben lefolytatott beszerzési eljárásra a Korm.rendelet 9. § (10) bekezdés szerinti, valamint a 10. § (14) bekezdés szerinti körülmény beálltát követően a Korm. rendelet már nem alkalmazandó, így rájuk nem vonatkoznak többek között

a) a 13. § (8)-(9), valamint (12) bekezdésében foglalt előírások,

b) továbbá a 27/A-27/D. §-ban foglalt kivételek sem.

Ha a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást az érintett szervezet nevében és javára eljárva a DKÜ Zrt. folytatja le, akkor a Korm. rendelet

a) 13. § (9) és (12) bekezdésében foglalt előírások, és

b) a 27/A-27/D. §-ban foglalt kivételek is alkalmazandók.

Amennyiben a DKÜ Zrt. a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást saját hatáskörben történő lefolytatásra az érintett szervezetnek visszaadja, akkor a Korm. rendelet

a) 13. § (1b), valamint (8) és (9) bekezdésében foglalt előírások alkalmazandók, azonban

b) a 27/A-27/D. §-ban foglalt kivételek nem.

A „megfelelő” minősítésű beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárás, ha a beszerzési igény a Korm. rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető, a Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatástól számított kettő hónapig, más esetben hat hónapig indítható.

A határidőben megindított beszerzési eljárás a határidő lejártát követően is befejezhető.

Amennyiben a határidőn belül nem kerül megindításra a beszerzési eljárás, az igényt a Portálon eredménytelenként kell lezárni. Ha az érintett szervezet a beszerzést meg kívánja valósítani, új igényt kell benyújtani.

A Korm. rendelet szabályai szerint „megfelelő” minősítést és – értékhatártól függően – miniszteri jóváhagyást kapott beszerzési igényben szereplő becsült értéktől az igény kielégítésére szolgáló beszerzés előkészítése során adott esetben az alábbiak szerint lehet eltérni:

• a jóváhagyott igény becsült értékétől az igény kielégítésére szolgáló beszerzés előkészítése, a beszerzés becsült értékének pontosítása során negatív irányban el lehet eltérni;
• ha a jóváhagyott igény becsült értéke a 15 millió forintot nem éri el, a beszerzés becsült értékének pontosítása során pozitív irányban legfeljebb 20 %-kal lehet eltérni azzal, hogy a megemelt becsült érték nem érheti el a 15 millió forintot;
• ha a jóváhagyott igény becsült értéke a 15 millió forintot eléri vagy meghaladja, de a 250 millió forintot nem éri el, a beszerzés becsült értékének pontosítása során pozitív irányban legfeljebb 15 %-kal lehet eltérni azzal, hogy a megemelt becsült érték nem érheti el a 250 millió forintot;
• ha a jóváhagyott igény becsült értéke a 250 millió forintot eléri vagy meghaladja, a beszerzés becsült értékének pontosítása során pozitív irányban legfeljebb 10 %-kal lehet eltérni.

Fentiektől eltérő esetekben a jóváhagyott igényt a Portálon eredménytelenként kell lezárni és abban az esetben, ha az érintett szervezet a beszerzést mégis meg kívánja valósítani, ahhoz új beszerzési igény benyújtására van szükség.

A Korm. rendelet szabályai szerint „megfelelő” minősítést és – értékhatártól függően – miniszteri jóváhagyást kapott beszerzési igényt fő szabály szerint a jóváhagyott tartalommal kell kielégíteni. Az igényben szereplő műszaki tartalomtól kivételes esetben, objektíven alátámasztható indokok esetén lehetséges az eltérés, az alábbiak szerint.

A műszaki tartalom kizárólag előre nem látható okból (pl.: a jóváhagyott műszaki tartalomban szereplő terméket már nem forgalmazzák) változhat, azzal, hogy a megváltozott műszaki tartalom kizárólag az eredetivel egyenértékű vagy ahhoz hasonló lehet.

Az egyenértékűség megállapíthatóságának vizsgálata során abban kell állást foglalni, hogy a módosított termékek, szolgáltatások vagy a műszaki megoldások megfelelnek-e a jóváhagyott igényben meghatározott termékek, szolgáltatások vagy a műszaki megoldások teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeinek, illetve mennyiben egyeznek azokkal.

A hasonlóság, mint fogalmi elem a célra irányultság szempontjából vizsgálandó, vagyis akkor állapítható meg, ha a módosított termék, szolgáltatás vagy műszaki megoldás a jóváhagyott igényben szereplővel összevetve ugyanazon célt szolgálja, vagy ha azzal – az adottságukat, céljukat, rendeltetésüket tekintve – jelentős mértékű egyezőséget mutat.

A fentiek igazolása – az eljárás megindítása előtt – az érintett szervezet kötelezettsége és felelőssége. A DKÜ Zrt. a info@dkuzrt.hu e-mail címre küldött megkeresés alapján, minden esetben egyedileg bírálja el az adott eltérés lehetőségét.

Amennyiben a műszaki tartalom változása a becsült érték módosulását is eredményezi, abban az esetben figyelemmel kell lenni a becsült érték módosításával kapcsolatos szabályokra is.

Az új igény Portálra történő feltöltésekor a „(Köz)beszerzési tervsorok” ablakban a „Milyen forrásból történik a beszerzés?” mezőben válassza a „Támogatott, Egyéb uniós forrás” opciót, majd az ezt követően megjelenő „Operatív program rövid neve” mezőben válassza az RRF értéket. A „Projekt konstrukció kódjánál”, amennyiben ez nem ismert, nulla értéket adjon meg.

A Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése, valamint az ÁEF 4. pontja alapján a DKÜ Zrt. által lefolytatandó beszerzési eljárás előkészítésének és megindításának feltétele, hogy az érintett szervezet a DKÜ Zrt. részére a beszerzés Kbt. szerinti – egybeszámítás nélküli – becsült értékének a DKÜ Zrt. által meghatározott mértékét, de legfeljebb 1 %-át előlegként megfizesse, függetlenül attól, hogy a beszerzés milyen forrásból valósul meg. Addig tehát nem kezdődhet meg a beszerzési eljárás előkészítése, amíg az előleg megfizetésére nem kerül sor az érintett szervezet részéről.

Bármely más beszerzési igényhez hasonlóan az RRF keretében megvalósuló projektek esetén is elengedhetetlen, hogy az érintett szervezet a beszerzési eljárás lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentumot, adatot, információt a DKÜ Zrt. rendelkezésére bocsásson, továbbá a rendelkezésre bocsátott dokumentumok kellő pontossággal tartalmazzák azokat a műszaki követelményeket, amelyek alapján előkészíthető a beszerzési eljárás. Különös gondossággal kell eljárni a központosított közbeszerzési keretmegállapodások alkalmazásakor. A Korm. rendelet 13. § (2b) bekezdése alapján a „megfelelő” minősítésű beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárás, ha a beszerzési igény a Korm.rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető, a 13. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatástól számított kettő hónapig indítható. E határidő lejártát követően, illetőleg a 13. § (2c) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárás nem indítható, az igényt új beszerzési igényként kell benyújtani.

A Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésének 9. pontja alapján a Portál a DKÜ Zrt. által működtetett, a Korm. rendeletben meghatározott kapcsolattartásra, adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség teljesítésére alkalmas, internetes felületen keresztül elérhető alkalmazások és az ezt támogató adatforrások összessége.

Az érintett szervezetek a Portálon (https://portal.dkuzrt.hu/DKU) kötelesek benyújtani az éves informatikai beszerzési és fejlesztési terveiket, valamint informatikai beszerzési igényeiket, az aktuális informatikai környezetről szóló beszámolóikat, itt kötelesek beszámolni a beszerzési igényeik kielégítése érdekében kötött szerződésekről és azok teljesüléséről is.

A DKR a https://kozbeszerzes.dkuzrt.hu/ weboldalon érhető el és a DKÜ Zrt. által kötött, vagy jogutódlással átvett keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések működtetésére szolgál, biztosítva az érintett szervezetek számára a keretmegállapodásokból vagy más keretjellegű szerződésekből történő beszerzések megvalósítását.

A DKR-be az érintett szervezeteknek a Portálon már jóváhagyott, a hatályos informatikai központosított közbeszerzési keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések alapján megvalósítható igényeket lehet és kell bejelenteni. Az igény azonosításához szükséges az adott beszerzés vonatkozásában a Portálon már jóváhagyott beszerzési igény azonosítójának (formátuma: I/xxx/202y/zzzzz) az érintett szervezet általi rögzítése a DKR „Új negyedéves igény rögzítése” menüpont „Megjegyzés” mezőjébe. Felhívjuk figyelmét, hogy azon beszerzési igények, melyek nem tartalmazzák a DKÜ jóváhagyás azonosítóját, hiánypótlásra visszaküldésre kerülnek.

Igen. A Korm. rendelet 13. § (1b) bekezdése alapján, amennyiben a DKÜ Zrt. a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást saját hatáskörben történő lefolytatásra a Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerint visszaadta, az érintett szervezet a beszerzési igényét – ha az a DKÜ Zrt. által a Korm. rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött, vagy jogutódlással átvett keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető – köteles a keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával kielégíteni.

A beszerzést megelőzően regisztráció (amennyiben erre korábban nem került sor) és igénybejelentés szükséges a DKR-ben (https://kozbeszerzes.dkuzrt.hu/).

Tekintettel arra, hogy az ezen keretmegállapodásokból vagy más keretjellegű szerződésekből történő beszerzés közbeszerzési eljárásnak minősül, ennek alkalmazását megelőzően az érintett szervezetnek be kell jelentkeznie a Kbt. hatálya alá.

Amennyiben a beszerzési igény nem elégíthető ki a DKÜ Zrt. által kötött, vagy átvett keretmegállapodásokból vagy más keretjellegű szerződésekből, úgy az érintett szervezet a (köz)beszerzési jogszabályok által meghatározott más eljárás alapján teljesítheti beszerzési igényét, s az azzal kapcsolatos adatokat és dokumentumokat a Korm. rendelet 13. § (8)-(9) bekezdései szerint kell feltöltenie a Portálra.

Annak meghatározása, hogy az adott beszerzési igény keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés használatával kielégíthető-e vagy sem, az érintett szervezet feladat- és felelősségi körébe tartozik. A DKR-ben (https://kozbeszerzes.dkuzrt.hu/) azokat a saját hatáskörben megvalósított beszerzési igényeket, melyek megvalósítása nem a DKÜ Zrt. keretmegállapodásai vagy más keretjellegű szerződései alapján történik, nem kell (nem is lehet) adminisztrálni – eltérően a KEF Portál saját hatáskörű igénybejelentési funkciójától.

Természetesen, a beszerzési igény meghatározása nem eredményezheti a hivatkozott keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések indokolatlan megkerülését, így például nem jogszerű egy számítógép beszerzési igényt szándékosan oly módon meghatározni, hogy a keretmegállapodás vagy a keretjellegű szerződés elkerülésének indoka a számítógép egyedisége legyen.

A Korm. rendelet alapján két módja van az önkéntes csatlakozásnak:

I. a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének ea) pontja alapján lehetséges a DKÜ Zrt. által működtetett központosított beszerzési rendszerhez akként csatlakozni, hogy a csatlakozást követően a csatlakozott intézményt minden, a Korm. rendelet szerinti kötelezettség (pl.: éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervek benyújtása, informatikai beszerzési igények jóváhagyási folyamata, éves beszámolók benyújtása, stb.) terheli és minden, a Korm. rendelet szerinti jog (pl.: a DKÜ Zrt. által kötött összes keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés használata) megilleti.

II. a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének eb) pontja alapján lehetőség van arra, hogy a DKÜ Zrt. – Portálon és DKR-en közzétett – felhívására egy adott Korm. rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerek alkalmazásával létrejövő keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés vonatkozásában, egy vagy több meghatározott beszerzési eljáráshoz csatlakozzon az egyébként a Korm. rendelet személyi hatálya alá nem tartozó és az 1. § (2) bekezdés ea) pontja alapján nem csatlakozott intézmény.

Az ilyen módon történő csatlakozással az adott intézmény úgy válik érintett szervezetté, hogy rá a Korm. rendeletben foglalt kötelezettségek közül kizárólag az alábbiak vonatkoznak:

• regisztráció a Portálon (https://portal.dkuzrt.hu/DKU_reg/);
• a Portálon regisztrált adatokban bekövetkező változástól számított 5 munkanapon belül a megváltozott adatok rögzítése a Portálon;
• beszerzési díj megfizetése a Korm. rendelet 14. §-ában meghatározottak szerint.

E szervezetek arra szereznek jogosultságot, hogy az adott beszerzési eljárás alapján megkötésre kerülő keretmegállapodást vagy más keretjellegű szerződést igénybe vegyék, abból a DKR használatával második körös közbeszerzési eljárás (közvetlen megrendelés vagy a verseny újranyitása) keretében beszerzést folytassanak le.

Az ilyen módon történő önkéntes csatlakozás csupán lehetőséget nyújt az adott keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés használatára, kötelezettséget arra nem teremt, az érintett szervezet tehát saját döntésének megfelelően, adott beszerzési igényének kielégítésére használhatja a keretmegállapodást vagy más keretjellegű szerződést, de más úton is megvalósíthatja a beszerzést, ehhez külön bejelentésre, vagy engedélykérésre nincsen szükség.

Mivel a DKÜ Zrt. elsődleges kötelezettsége a Korm. rendelet alapján kötelezően érintett szervezetek központosított beszerzési tevékenységen keresztül történő ellátásának biztosítása, ezért a DKÜ Zrt.-nek az önkéntes csatlakozás mindkét típusánál joga van arra, hogy az adott intézmény csatlakozását megtagadja vagy feltételhez kösse.

Az Európai Unió irányelvei megkövetelik, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlatkérője, illetve a kapcsolódó ajánlatkérői kör a közbeszerzési eljárás megindításakor meghatározásra kerüljön. Az európai uniós források felhasználásához ezen követelmény betartása szükséges, ezért a DKÜ Zrt. keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés megkötésére irányuló központosított beszerzési eljárásai megindítását megelőzően felhívást tesz közzé az önként csatlakozás lehetőségéről az alábbi módokon:

• a DKÜ Zrt. honlapján (https://dkuzrt.hu/) közzétett felhívásban;
• a DKR nyitóoldalán közzétett felhívásban.

A felhívások minden esetben tartalmazzák a csatlakozás módjára és határidejére, valamint a megkötendő keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés tárgyára vonatkozó fő információkat, illetve azt, hogy az érdeklődő intézmények hova fordulhatnak a felmerülő kérdéseikkel.

A Korm. rendelet 14/A. § (5) bekezdése alapján a licencgazdálkodás pénzügyi feltételeit biztosító szoftverlicenc-gazdálkodási díjat az érintett szervezet

• a DKÜ Zrt. által központosított beszerzés keretében lebonyolított szoftverbeszerzései, továbbá
• a DKÜ Zrt. által járulékos beszerzési szolgáltatás alapján lebonyolított szoftverbeszerzései, továbbá
• az érintett szervezet által a Korm. rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerek (pl.: központosított keretmegállapodás) alkalmazásával megvalósított szoftverbeszerzései után köteles megfizetni.

A szoftverlicenc-gazdálkodási díj fizetésének kötelezettsége tehát azoknál a szoftverbeszerzéseknél áll fenn, melyekhez a Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti beszerzési díjfizetési kötelezettség is kapcsolódik.

Igen.  A Korm. rendelet 14/A. § (5) bekezdése ugyanis a szoftverlicenc-gazdálkodási díj fizetésének kötelezettségét a 14. § (1) bekezdése szerint beszerzési díjfizetési kötelezettséghez, és nem a szoftverlicenc-gazdálkodási rendszer kialakításához és működtetéséhez köti.

A szoftverlicenc-gazdálkodási díj fizetésének kötelezettsége tehát azoknál a szoftverbeszerzéseknél áll fenn, melyekhez a DKÜ rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti beszerzési díjfizetési kötelezettség is kapcsolódik.

Nem. A szoftverlicenc-gazdálkodási díj felszámítandó a szoftverlicencek beszerzésén túlmenően a licenckövetési és licenctámogatási szolgáltatások beszerzése kapcsán is, tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet 1.§ (4) bekezdésének 12a. pontja alapján a szoftverlicenc-gazdálkodás ezeket a szolgáltatásokat is magában foglalja.

Ahol a gyártói listaárak szektoronként léteznek, ott az adott érintett szervezet számára a rá vonatkozó szektor gyártói listaárát kell alkalmazni.

Ilyen esetben az adott beszerzés megindításakor érvényes havi átlagos MNB devizafolyam (https://www.mnb.hu/arfolyam-lekerdezes) alapján történik az átszámítás.

A kedvezményt a gyártói listaár és az egyedi szerződésben szereplő (azaz a keretmegállapodás második szakaszában kialakult) ár alapján kell meghatározni.

Igen, mivel a kedvezményt a gyártói listaár és az egyedi szerződésben szereplő ár alapján kell meghatározni.

A beszerzési eljárás megindítását megelőző 2 éven belül az érintett szervezet által elért, szerződött és érvényesített kedvezményt alátámasztó dokumentumokat (pl.: szerződés és az ahhoz tartozó, Magyarországon érvényes, kedvezményekkel nem csökkentett gyártói listaár dokumentuma) fel kell tölteni a DKÜ Portálra az informatikai beszerzési igény bejelentésekor.

Amennyiben gyártói listaár nem áll rendelkezésre vagy nem megismerhető, a szoftverlicenc-gazdálkodási díj mértéke a Korm. rendelet 14/A.§ (5) bekezdésének megfelelően a fizetendő beszerzési díj mértékével egyezik meg.

Ha az adott, a társ központi beszerző szervhez benyújtott beszerzési igény – részben vagy egészben – a DKÜ rendelet tárgyi hatálya alá is besorolható, az egyeztetést a társ központi beszerző szervek a DKÜ Portál (a továbbiakban: Portál; https://portal.dkuzrt.hu/DKU/) erre kialakított felületén – az erre kijelölt, a Portálon külön szerepkörrel rendelkező kapcsolattartó – útján kezdeményezhetik.

A kapcsolattartót a társ központi beszerző szerveknek a Portálon megadott módon kell megadniuk.

A DKÜ rendelet szerinti egyeztetés megkezdéséhez a társ központi beszerző szerv az érintett szervezet beszerzési igényét, a kapcsolódó dokumentumokkal a Portál erre kialakított felületére feltölti.

A DKÜ Zrt. a kezdeményezést követően megvizsgálja és legfeljebb 5 munkanapon belül, a Portálon keresztül visszajelez az érintett társ központi beszerző szervnek a beszerzési igénnyel kapcsolatos álláspontjáról vagy ha annak kialakításához az szükséges, további információkat kér be.

• Amennyiben a DKÜ Zrt. a társ központi beszerző szervtől további információkat kér az álláspontja kialakításához, az információk beérkezésig az egyeztetési folyamat szünetel. Az információk Portálon keresztül történő megküldését követően az egyeztetési folyamat folytatódik.
• Amennyiben a DKÜ Zrt. kialakított álláspontjával az érintett társ központi beszerző szerv egyetért és erről visszajelzést küld a Portálon keresztül, az egyeztetési folyamat lezárul.
• Amennyiben a DKÜ Zrt. kialakított álláspontjával az érintett társ központi beszerző szerv nem ért egyet és erről visszajelzést küld a Portálon keresztül, a DKÜ Zrt. és a társ központi beszerző szerv 3 munkanapon belül további egyeztetést tart. Ha a további egyeztetés eredményeképpen sem születik döntés, a társ központi beszerző szervek – DKÜ Zrt. útján – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez fordulhatnak iránymutatásért, aki a Statútumrendelet szerinti e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való felelőssége keretében eljár. A miniszteri iránymutatás szerint az egyeztetési folyamat lezárul.
• Amennyiben az érintett szervezet – a folyamat bármely pontján, a DKÜ Zrt. és a társ központi beszerző szervek közti döntés megszületése előtt – visszavonja igényét, erről a társ központi beszerző szerv a Portálon keresztül értesíti a DKÜ Zrt.-t és az egyeztetési folyamat lezárul.

A Portál nem alkalmas minősített adatok kezelésére, ezért ilyen esetben a Korm. rendelet 7/A. § szerinti eljárás az irányadó.

Ha az érintett szervezet beszerzési igénye kielégítése – részben vagy egészben – a DKÜ Zrt. hatáskörébe tartozik, az érintett szervezet beszerzési igényét a DKÜ Portálra – az ott meghatározottak szerint –feltölteni köteles.

A licencelési tudnivalókat a keretmegállapodások (DKM01MSEV21 és DKM01MSEK21) megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások közbeszerzési dokumentációja tartalmazza „Fontosabb licencelési tudnivalók” alcím alatt. A dokumentumok elérhetők a DKÜ által működtetett Digitális Közbeszerzési Rendszerben (DKR) az adott keretmegállapodás eljárási adatlapján „KD_01MSEV21.pdf”, illetve „KD_01MSEK21.pdf” fájlnév alatt.

A DKM01MSEV21 és DKM01MSEK21 keretmegállapodás közötti alapvető eltérés:

• A DKM01MSEK21 keretmegállapodás túlnyomórészt az ún. kormányzati kedvezményhez tartozó licenceket tartalmazza, vagyis e keretmegállapodás alapján kell megvalósítania a Microsoft licencbeszerzéseit azon Érintett Szervezeteknek, amelyek megfelelnek a kormányzati licencelési jogosultságnak (és nem felelnek meg a Microsoft minősített oktatási felhasználó definíció feltételeinek.) A jogosultsági kérdésekről bővebben a DKM01MSEK21 keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentációjában „Az Érintett Szervezetek kedvezménykategória szerinti besorolása” alcím alatt olvashatnak. (Ld. a DKR-ben a keretmegállapodás eljárási adatlapján „KD_01MSEK21.pdf” fájlnév alatt.)
• A DKM01MSEV21 keretmegállapodás azokat a licenceket tartalmazza, melyek nem tartalmaznak sem oktatási, sem kormányzati kedvezményeket – ezek a licencek tipikusan a DKÜ rendelet hatálya alá tartozó állami vállalatokra vonatkozó kedvezményrendszert jelenítik meg. (Az Érintett Szervezetek nem felelnek meg sem a Microsoft minősített oktatási felhasználó definíció, sem a kormányzati definíció feltételeinek.) A jogosultsági kérdésekről bővebben a DKM01MSEV21 keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentációjában „Az Érintett Szervezetek kedvezménykategória szerinti besorolása” alcím alatt olvashatnak. (Ld. a DKR-ben a keretmegállapodás eljárási adatlapján „KD_01MSEK21.pdf” fájlnév alatt.)

Mindkét keretmegállapodásban a keretmegállapodásban részes ajánlattevők (a továbbiakban: Szállító vagy Szállítók) feladata és felelőssége az az Érintett Szervezetek (ajánlatkérők) jogosultsági besorolásának meghatározása, amelynek megállapításához az Érintett Szervezet minden szükséges adatot köteles megadni a Szállító részére.

Amennyiben az Érintett Szervezet nem jogosult pl. a kormányzati licencek beszerzésére, vagyis nem tartozik az ún. „jogosult jogalanyok” körébe, úgy a Szállító köteles erről az Érintett Szervezetet a DKÜ által működtetett Digitális Közbeszerzési Rendszeren (DKR) keresztül írásban tájékoztatni.

A jogosultság tisztázását célszerű az adott (eseti) beszerzés előkészítése során elvégezni, mert a jogosultság egyes esetekben a konkrét beszerzés tárgyától, céljától is függ.

Lásd még: https://www.microsoft.com/licensing/docs/view/Industries-Government?lang=16

A DKM01MSEK21 kormányzati licenc keretmegállapodásból azok a szervezetek szerezhetnek be, amelyek megfelelnek a kormányzati licencelési jogosultságnak, de nem felelnek meg a Microsoft minősített oktatási felhasználó definíció feltételeinek. (Lásd bővebben az előző kérdésre adott választ.)

A licencharmonizáció célja az, hogy az Érintett Szervezetek szerződései fordulónapjait a DKÜ, a hatékony licencgazdálkodás megvalósítása érdekében, közelítse egymáshoz, így a Microsofttal egyetértésben, az évfordulókra a következő időpontokat jelölte ki: január 1., május 1., augusztus 1., november 1.

Lásd bővebben a DKM01MSEK21, illetve DKM01MSEV21 keretmegállapodás vonatkozásában a DKÜ által működtetett Digitális Közbeszerzési Rendszerben (DKR) az adott keretmegállapodás adatlapján megtalálható KM2 útmutatóban (MSEK21_KM_2_resz_lebonyolitas_kieg.pdf, illetve MSEV21_KM_2_resz_lebonyolitas_kieg.pdf) foglaltakat.

A keretmegállapodások alkalmazását segíti az elektronikus katalógus és a katalógusfrissítés beépítése.

A DKÜ által működtetett Digitális Közbeszerzési Rendszerben (DKR) a katalógusfrissítést a DKÜ felhívására a keretmegállapodásban részes ajánlattevők (Szállítók) a keretmegállapodásban foglaltak szerint két havonta nyújtják be, amelynek során a cserélt termék(ek)kel műszakilag egyenértékű vagy meghatározó műszaki paramétereiben kedvezőbb termék(ek)kel történik meg a katalógusfrissítés, a gyártói referencia árlistához igazodóan.

A katalógusfrissítés a DKÜ jóváhagyását követően történik meg a DKR felületén közzétett katalógusban. A katalógusfrissítések során a gyártói referencia árlistában szereplő árhoz képest biztosított szállítói árkedvezmény mértéke állandó.

A kérdés megválaszolásához először röviden ki kell térni a Microsoft (MS) sajátos, négyszintű szerződéses konstrukciójára.

• 1. szint: MS Üzleti és Szolgáltatási Szerződés (Microsoft Business and Service Agreement – MBSA), amely általános jogi fogalmakat rögzít keretjelleggel és a DKÜ és az MS között jön létre, egy adott keretmegállapodáshoz kapcsolódóan.
• 2. szint: Nagyvállalati Szerződés (Enterprise Master Agreement – EA): Szintén a DKÜ és az MS között létrejövő megállapodás, amely a különböző licenc programok sajátosságait tartalmazza (Pl.: hatálybalépések napja, a szerződés időtartamok, a felmondási feltételek, és a nagyvállalati/kormányzati program működése).
• 3. szint: Beléptetési Szerződés (Enterprise Enrollment – Beléptetés): A Beléptetési Szerződést az Érintett Szervezet köti meg a MS-tal, a keretmegállapodás alkalmazásával indított versenyújranyitásos eljárás eredményeképpen nyertes ajánlattevőn (Szállító) keresztül, 1 vagy 3 évre.
• 4. szint: Egyedi Szerződés: Szintén az Érintett Szervezet köti meg, de már közvetlenül a keretmegállapodás alkalmazásával indított versenyújranyitásos eljárás eredményeképpen nyertes ajánlattevővel (Szállító), a Beléptetési Szerződés megkötésével egyidejűleg, szintén 1 vagy 3 évre.

A végleges viszonteladói árakat az Érintett szervezet és a Szállító között létrejövő Egyedi Szerződés határozza meg.

A vonatkozó keretmegállapodás alkalmazásával indított versenyújranyitásos eljárás eredményeképpen tehát az Érintett Szervezet által kettő (a 3. és 4. szint szerinti) szerződés megkötésére kerül sor.

Fentieket azért fontos kihangsúlyozni, mert a Beléptetési Szerződés keretében az adott időszakra (1 vagy 3 év) vonatkozóan a nyertes ajánlattevő (Szállító) kijelölésre kerül, akinek teljesítenie kell az Egyedi Szerződésben foglaltakat.

A közbeszerzési törvény rendelkezéseire is figyelemmel ugyanakkor az MS EA keretében a termékek mennyisége bővíthető az ún. TrueUp megrendeléssel, az alábbiak szerint:

• Az MS EA keretében, a már megkötött és az Egyedi Szerződésben megrendelt termékek bővítése érdekében, a megfelelő termék(ek)re a vonatkozó keretmegállapodás alkalmazásával le kell bonyolítani egy újabb versenyújranyitási eljárást.
• Ezen versenyújranyitási eljárás keretében a vonatkozó keretmegállapodásban részes bármely ajánlattevő (Szállító) adhat ajánlatot az Érintett Szervezet ajánlati felhívására, függetlenül attól, hogy az Egyedi Szerződésben, illetve a Beléptetési Szerződésben ki a kijelölt Szállító.
• Ha ezen pótlólagos beszerzés tekintetében indított versenyújranyitási eljárás eredményeképpen más szállító nyer, mint az Egyedi Szerződésben, illetve a Beléptetési Szerződésben kijelölt Szállító, akkor az új nyertes szállító beléptetését az MS EA-ba – a Microsoft előírásai miatt – szintén el kell végezni.

Ehhez az adott (MSEV/MSEK) keretmegállapodás 5. sz. mellékletében foglalt előírások (Partnerváltás), valamint az egyedi szerződésminta 10. számú mellékletének 6. pontjában foglaltak nyújtanak segítséget.