Gyakran Ismételt Kérdések

A 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdésében foglalt, közbeszerzési díj alóli mentesség kizárólag azon, keretmegállapodás használatával kielégíthető beszerzési igényekre vonatkozik, melyek rendelkeznek a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagjának egyedi mentesítésével. Önmagában az, hogy az érintett szervezet koronavírus elleni védekezéssel közvetlenül összefüggőnek minősíti beszerzési igényét, nem mentesíti őt a közbeszerzési díj megfizetése alól.

Jelenleg a DKÜ Zrt. Portál rendszerében két kapcsolattartó rögzítésére van lehetőség.

Amennyiben kapcsolattartó személyét szeretné módosítani, kérjük jelezze felénk a help@dkuzrt.hu e-mail címen. Levelében írja meg mind a törölni kívánt, mind a rögzítendő kapcsolattartó nevét, e-mail címét, telefonszámát, beosztását.

Szintén szükséges az is, hogy a módosított meghatalmazást e-mailben küldje el részünkre, és töltse fel saját dokumentumtárába.

Az adatok ellenőrzése után e-mailben visszajelzést adunk és ezt követően történhet meg a módosítás.

Elfelejtett jelszó vagy felhasználónév esetén a help@dkuzrt.hu e-mail címen van lehetősége segítséget kérni.

Az ÁEF letöltésére a DKÜ Portálon, a beszerzési igények felvitele során van lehetőség. A DKÜ Portálra történő bejelentkezést követően az „Ügyintézés” oldal „Beszerzési igények” felületen kattintson a „Beszerzési igények felvitele” gombra. A felugró ablak jobb oldalán az „ÁEF” fülön találja az „ÁEF letöltése” választógombot.

Letölthető az ÁEF a DKÜ Zrt. honlapjáról (dkuzrt.hu) is, a „Közérdekű adatok” oldalon, a II. 1. pont alatt.

Azt a körülményt, hogy

a) az érintett szervezet beszerzési és fejlesztési terve más jogszabály rendelkezései szerinti egyéb jóváhagyáshoz kötött-e, vagy

b) az egyéb jóváhagyás beszerzésére a benyújtást megelőzően sor került-e

sem a DKÜ Zrt. vagy a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT), sem a miniszter nem vizsgálja, az ezzel kapcsolatos felelősséget teljes mértékben az érintett szervezet viseli. A miniszter a DKÜ Zrt. útján az ágazati miniszter kérésére a benyújtott beszerzési és fejlesztési tervekről bármikor adatot szolgáltathat.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az éves informatikai beszerzési és fejlesztési terveket a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig kell a Portálra feltölteni.

Mindaddig, amíg az érintett miniszterek között a megállapodás nem jön létre, az érintett szervezetek, a Korm. rendelet szerinti jóváhagyás céljából, önállóan nyújthatják be a DKÜ Zrt. részére a terveket.

A Korm. rendelet 8. § (15) bekezdése alapján a jóváhagyott éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervek módosítását az érintett szervezet bármikor kezdeményezheti. Ebben az esetben a 7. § a) pontja, valamint a 8. § (1)-(14) bekezdései megfelelően alkalmazandók.

A Korm. rendelet 7. § a) pontja alapján az érintett szervezet köteles a DKÜ Zrt. részére, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, a Portálon keresztül az éves informatikai beszerzési tervét és az éves informatikai fejlesztési tervét a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig megküldeni.

A fentiek alapján az érintett szervezet a DKÜ Zrt. által már nyilvántartásba vett, továbbá a miniszter által már jóváhagyott beszerzési és fejlesztési terveit tudja módosítani, azonban erre csak a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig van lehetőség.

Az irányadó határidőket a Korm. rendelet 8. §-a rögzíti. A DKÜ Zrt. feladata a Korm. rendeletben írt határidők figyelemmel kísérése és betartatása, arra azonban ráhatása nincsen, hogy akár az NHIT, akár a miniszter a Korm. rendeletben részükre biztosított határidőn belül mikor hozza meg döntését.

Az éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervekben minden, előre tervezetten megvalósítani kívánt informatikai beszerzést szerepeltetni kell.

Amennyiben a tervezett beszerzés megvalósítása – pl.: a forrás rendelkezésre állásának bizonytalansága miatt – nem garantált, kérjük ezt szíveskedjenek feltüntetni a tervekben.

Az éves informatikai beszerzési és fejlesztési terv nem vonja maga után az abban megadott beszerzések megvalósításának kötelezettségét.

Amennyiben a tervekben szereplő valamely beszerzés mégsem valósul meg, az nem von maga után hátrányos jogkövetkezményt.

A Korm. rendelet 7. § a) pontja szerint az érintett szervezet köteles a DKÜ Zrt. részére, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, a Portálon keresztül az éves informatikai beszerzési tervét és az éves informatikai fejlesztési tervét a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig megküldeni.

Minden érintett szervezetnek kötelezően rendelkeznie kell tehát éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervvel.

Minden olyan érintett szervezetnél, amely informatikai eszközöket használ, illetve ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat vesz igénybe, keletkezik beszerzési igény ezzel összefüggésben, mivel a működéshez szüksége van pl.: nyomtató tonerekre, internet előfizetésre, számítástechnikai eszközökre.

Ettől függetlenül elképzelhető olyan kivételes eset, hogy egy érintett szervezet semmilyen informatikai tárgyú beszerzést nem tervez adott évre, ezért lehetőség van beszerzési igényeket nem tartalmazó, úgynevezett „nullás” éves beszerzési és fejlesztési terv feltöltésére is.

Amennyiben a későbbiek során mégis felmerül informatikai beszerzési igény, lehetősége van az érintett szervezetnek arra, hogy a terveiben nem szereplő beszerzési igényt is feltöltsön a Portálra. Ebben az esetben meg kell indokolni, hogy az adott igény miért nem szerepelt a tervekben, illetve, hogy minősíthető-e a Korm. rendelet alapján rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igénynek, vagy üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igénynek.

Amennyiben a beszerzés végrehajtása – annak ellenére, hogy nem szerepel az érintett szervezet terveiben – indokoltnak mutatkozik, a DKÜ Zrt. – értékhatártól függően az NHIT véleményének kikérését követően – „megfelelő” minősítéssel láthatja el az adott igényt, s a beszerzés – értékhatártól függően miniszteri jóváhagyást követően – végrehajthatóvá válik a Korm. rendelet szabályainak megfelelő módon.

Továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy egy érintett szervezet egy másik érintett szervezet javára, helyette eljárva, a Korm. rendelet szerinti szabályok alkalmazásával elégítsen ki informatikai beszerzési igényeket.

Ebben az esetben a beszerzési és fejlesztési tervekben elsődlegesen annak az érintett szervezetnek szükséges szerepeltetnie a beszerzési igényeket, amelyik ténylegesen le fogja bonyolítani a beszerzést, feltüntetve ugyanakkor, hogy a beszerezni kívánt eszközök, szolgáltatások melyik másik érintett szervezethez kerülnek.

Az érintett szervezet a Korm. rendelet 5. § (10) bekezdése szerinti beszámolóban az ilyen módon beszerzett fejlesztések és beszerzések tapasztalatairól is tájékoztatást nyújt.

Amennyiben a módosítás következtében az adott szerződés a korábbinál (akár szakmailag, akár időben, akár értékben) tágabb körben szolgál ki informatikai beszerzési igényt, úgy a módosítás maga is informatikai beszerzési igénynek minősül és azt be kell nyújtani a Portálon. Az igény benyújtásánál ilyen esetben szíveskedjenek feltüntetni, hogy azt hatályban lévő szerződés módosításával kívánják kielégíteni.

A Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés 5. pontja alapján a visszterhesség kötelező definíciós eleme az informatikai beszerzésnek.

Az ingyenes beszerzéseket tehát nem kell benyújtani igényként a Portálon, azonban az aktuális informatikai környezetet bemutató éves beszámolóban az így beszerzett eszközöket/szolgáltatásokat is szerepeltetni kell.

Azt a körülményt, hogy

a) az érintett szervezet beszerzési igénye más jogszabály rendelkezései szerinti egyéb jóváhagyáshoz kötött-e, vagy

b) az egyéb jóváhagyás beszerzésére a benyújtást megelőzően sor került-e

sem a DKÜ Zrt. vagy az NHIT, sem a miniszter nem vizsgálja, az ezzel kapcsolatos felelősséget teljes mértékben az érintett szervezet viseli. A miniszter a DKÜ Zrt. útján az ágazati miniszter kérésére a DKÜ Zrt. részére benyújtott beszerzési igényekről bármikor adatot szolgáltathat.

Mindaddig, amíg az érintett miniszterek között a megállapodás nem jön létre, az érintett szervezetek, a Korm. rendelet szerinti jóváhagyás céljából, önállóan nyújthatják be a DKÜ Zrt. részére a beszerzési igényüket.

Az igények feltöltésével nem szükséges megvárni a tervek jóváhagyását.

Beszerzési igények feltöltésével és benyújtásával kapcsolatos részletes útmutató.

A tervek jóváhagyását megelőzően a beszerzési igényeket „terven kívüli igény”, ezen belül „tervjóváhagyást megelőző igény”-ként van lehetőség benyújtani.

A benyújtott igényekkel kapcsolatban azok aktuális státuszáról és az egyéb teendőkről a regisztrált kapcsolattartók útján, a Portál rendszer segítségével értesítjük az érintett szervezeteket.

Igen. Lehetősége van az érintett szervezetnek arra, hogy a terveiben nem szereplő beszerzési igényeket is feltöltsön a Portálra. Ebben az esetben meg kell indokolni, hogy az adott igény miért nem, vagy miért másként szerepelt a tervekben, illetve, hogy minősíthető-e a Korm. rendelet alapján rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igénynek, vagy üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igénynek.

Amennyiben a beszerzés végrehajtása – annak ellenére, hogy nem szerepel az érintett szervezet terveiben – indokoltnak mutatkozik, a DKÜ Zrt. – értékhatártól függően az NHIT véleményének kikérését követően – „megfelelő” minősítéssel láthatja el az adott igényt, s a beszerzés – értékhatártól függően miniszteri jóváhagyást követően – végrehajthatóvá válik a Korm. rendelet szabályainak megfelelő módon.

• „Nyilatkozat a becsült értékről (cégszerűen aláírt)”
• „Igazolás a fedezet rendelkezésre állásáról” vagy „Nyilatkozat feltételes eljárásról”
• „Műszaki leírás”
• „Fejlesztési terv dokumentáció”

A becsült érték meghatározására árajánlat, megrendelőlap, szerződésminta, vagy a becsült érték meghatározásának módját leíró dokumentum is megfelelhet. A becsült érték meghatározásának módjáról iránymutató, példálózó felsorolást ad a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 28 § (2) bekezdése. Akkor megfelelő a csatolmány, ha abból egyértelműen megállapítható a becsült érték összege, meghatározásának módszere, indokoltsága.

A fedezetigazolást az érintett szervezetnek kell beszerzési igényenként kiállítani és cégszerűen aláírni (cégjegyzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelelően), vagy azt legalább a gazdasági ügyekért felelős személy aláírásával, ellenjegyzésével kell ellátni. A fedezetigazolásban nyilatkozni kell arról, hogy a beszerzés fedezeteként szolgáló összeg az érintett szervezetnél rendelkezésre áll-e, illetve milyen forrásból áll rendelkezésre, vagy milyen feltételtől függ a rendelkezésre állása.

A műszaki leírásban a tervezett beszerzéssel kapcsolatos főbb információkat kell szerepeltetni, természetesen a beszerzés volumenétől, összetettségétől függően meghatározott részletességgel.

Fejlesztési terv dokumentációt az éves informatikai fejlesztési tervben kell feltölteni minden tervsorhoz. A dokumentáció elkészítésében alapvetően az alábbi szempontrendszer nyújt segítséget:

• Tervezett fejlesztési irányok, és azok kormányzati stratégiai illeszkedéseinek bemutatása;
• Jelenleg futó/tervezett fejlesztések bemutatása (elérendő célok; projekt kapcsolódások, kapcsolódó fejlesztések bemutatása, kapcsolódó fejlesztés főbb elemei; ütemezés);
• Más rendszer, szakrendszer, szolgáltatások közötti függőségi viszony, interfész követelmények bemutatása;
• Fejlesztések elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz, infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedésének bemutatása (pl.: csatlakozik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz; a Kormányzati Adatközpont által nyújtott szolgáltatások igénybevételének bemutatása, az esetleges igénybevételtől történő eltérés indokolása; alkalmazások funkcionalitásainak bemutatása; SZEÜSZ alkalmazások bemutatása; SZEÜSZ igénybevétele tervezésének bemutatása);
• Milyen nyilvántartásokat vezet (nyilvántartások megnevezése);
• Azon közadatok köre, amelyeket újrahasznosítható módon (elektronikusan, informatikai eszközökkel automatikusan feldolgozható, nyílt formátumban) tesznek elérhetővé;
• Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz igénybevétele;
• Amennyiben a fenti struktúra a konkrét fejlesztési igények, illetve az érintett szervezet tekintetében nem értelmezhető, az érintett szervezet saját maga alakítsa ki a terveik megítélése céljából értelmezhető és arra alkalmasnak tartott információk összességét. A fejlesztési terv dokumentáció lényege, hogy abból a tervezett fejlesztés iránya, indokoltsága, szükségessége, várható hatásai megismerhetők legyenek.

Az érintett szervezet Korm. rendelet szerinti beszerzési eljárása

a) a 9. § szerinti esetben – a 9. § (10) bekezdés szerinti eset kivételével – a DKÜ Zrt. „megfelelő” minősítése esetén,

b) a 10. és 11. § szerinti esetekben – a 10. § (14) bekezdés szerinti eset kivételével – a 10. § szerint csak az ott meghatározott esetekben, míg a 11. § szerint minden esetben az NHIT támogató véleménye, a DKÜ Zrt. „megfelelő” minősítése és az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter jóváhagyása esetén

valósulhat meg.

Ha az érintett szervezet beszerzési eljárása megvalósítása más jogszabály rendelkezései szerinti egyéb – a feladatkörben érintett miniszter vagy általa kijelölt szervezet vagy személy általi – jóváhagyáshoz kötött, az egyéb jóváhagyás a Korm. rendelet szerinti miniszteri jóváhagyást nem helyettesíti vagy pótolja.

A 9. § (10) bekezdés szerinti, valamint a 10. § (14) bekezdés szerinti esetekben az érintett szervezet által saját hatáskörben lefolytatott beszerzési eljárásra a Korm.rendelet 9. § (10) bekezdés szerinti, valamint a 10. § (14) bekezdés szerinti körülmény beálltát követően a Korm. rendelet már nem alkalmazandó, így rájuk nem vonatkoznak többek között

a) a 13. § (8)-(9), valamint (12) bekezdésében foglalt előírások,

b) továbbá a 27/A-27/D. §-ban foglalt kivételek sem.

Ha a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást az érintett szervezet nevében és javára eljárva a DKÜ Zrt. folytatja le, akkor a Korm. rendelet

a) 13. § (9) és (12) bekezdésében foglalt előírások, és

b) a 27/A-27/D. §-ban foglalt kivételek is alkalmazandók.

Amennyiben a DKÜ Zrt. a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást saját hatáskörben történő lefolytatásra az érintett szervezetnek visszaadja, akkor a Korm. rendelet

a) 13. § (1b), valamint (8) és (9) bekezdésében foglalt előírások alkalmazandók, azonban

b) a 27/A-27/D. §-ban foglalt kivételek nem.

Az érintett szervezeteknek a bejelentett igényük Korm. rendelet szerinti „megfelelő” minősítésének, miniszteri jóváhagyás szükségessége esetén a miniszter általi jóváhagyásának érintett szervezettel való, Portálon keresztül történő közlésétől számított hat hónap áll rendelkezésre a jóváhagyott beszerzési igényre vonatkozó beszerzési eljárás megindítására.

A határidőben megindított beszerzési eljárás a határidő lejártát követően is befejezhető.

Amennyiben a határidőn belül nem kerül megindításra a beszerzési eljárás, az igényt a Portálon eredménytelenként kell lezárni. Ha az érintett szervezet a beszerzést meg kívánja valósítani, új igényt kell benyújtani.

A Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésének 9. pontja alapján a Portál a DKÜ Zrt. által működtetett, a Korm. rendeletben meghatározott kapcsolattartásra, adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség teljesítésére alkalmas, internetes felületen keresztül elérhető alkalmazások és az ezt támogató adatforrások összessége.

Az érintett szervezetek a Portálon (https://portal.dkuzrt.hu/DKU) kötelesek benyújtani az éves informatikai beszerzési és fejlesztési terveiket, valamint informatikai beszerzési igényeiket, az aktuális informatikai környezetről szóló beszámolóikat, itt kötelesek beszámolni a beszerzési igényeik kielégítése érdekében kötött szerződésekről és azok teljesüléséről is.

A DKR a https://kozbeszerzes.dkuzrt.hu/ címen érhető el és a DKÜ Zrt. által kötött, vagy jogutódlással átvett keretmegállapodások működtetésére szolgál, biztosítva az érintett szervezetek számára a keretmegállapodásokból történő beszerzések megvalósítását.

A DKR-be az érintett szervezeteknek a Portálon már jóváhagyott, a hatályos informatikai központosított közbeszerzési keretmegállapodások alapján megvalósítható igényeket lehet és kell bejelenteni. Az igény azonosításához szükséges az adott beszerzés vonatkozásában a Portálon már jóváhagyott beszerzési igény azonosítójának (formátuma: I/xxx/2019/yyyyyy) az érintett szervezet általi rögzítése a DKR „Új negyedéves igény rögzítése” menüpont „Megjegyzés” mezőjébe. Felhívjuk figyelmét, hogy azon beszerzési igények, melyek nem tartalmazzák a DKÜ jóváhagyás azonosítóját, hiánypótlásra visszaküldésre kerülnek.

Igen. A Korm. rendelet 13. § (1b) bekezdése alapján, amennyiben a DKÜ Zrt. a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást saját hatáskörben történő lefolytatásra a Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerint visszaadta, az érintett szervezet a beszerzési igényét – ha az a DKÜ Zrt. által kötött, vagy jogutódlással átvett keretmegállapodás alkalmazásával kielégíthető – köteles a keretmegállapodás alkalmazásával kielégíteni.

A beszerzést megelőzően regisztráció (amennyiben erre korábban nem került sor) és igénybejelentés szükséges a DKR-ben (https://kozbeszerzes.dkuzrt.hu/).

Tekintettel arra, hogy az ezen keretmegállapodásokból történő beszerzés közbeszerzési eljárásnak minősül, ennek alkalmazását megelőzően az érintett szervezetnek be kell jelentkeznie a Kbt. hatálya alá.

Amennyiben a beszerzési igény nem elégíthető ki a DKÜ Zrt. által kötött, vagy átvett keretmegállapodásokból, úgy az érintett szervezet a (köz)beszerzési jogszabályok által meghatározott más eljárás alapján teljesítheti beszerzési igényét, s az azzal kapcsolatos adatokat és dokumentumokat a Korm. rendelet 13. § (8)-(9) bekezdései szerint kell feltöltenie a Portálra.

Annak meghatározása, hogy az adott beszerzési igény keretmegállapodás használatával kielégíthető-e vagy sem, az érintett szervezet feladat- és felelősségi körébe tartozik. A DKR-ben (https://kozbeszerzes.dkuzrt.hu/) azokat a saját hatáskörben megvalósított beszerzési igényeket, melyek megvalósítása nem a DKÜ Zrt. keretmegállapodásai alapján történik, nem kell (nem is lehet) adminisztrálni – eltérően a KEF Portál saját hatáskörű igénybejelentési funkciójától.

Természetesen, a beszerzési igény meghatározása nem eredményezheti a hivatkozott keretmegállapodások indokolatlan megkerülését, így például nem jogszerű egy számítógép beszerzési igényt szándékosan oly módon meghatározni, hogy a keretmegállapodás elkerülésének indoka a számítógép egyedisége legyen.

Azok a szervezetek, akik nem minősülnek a Korm. rendelet szerinti érintett szervezetnek, de 2019. október 31-ét megelőzően önként csatlakoztak a KEF által kötött keretmegállapodáshoz, a továbbiakban is igénybe vehetik az adott keretmegállapodást, a DKR-en keresztül. Ehhez regisztrálni szükséges a Portálon, mint a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének eb) pontja szerinti önként csatlakozó szervezet.

Az ilyen szervezeteknek (a továbbiakban: KEF önként csatlakozó) a keretmegállapodások további használatához el kell fogadniuk, hogy a DKÜ Zrt. indokolás nélkül jogosult beszerzési igényüket elutasítani, ha a DKÜ Zrt. úgy ítéli meg, hogy annak teljesítése veszélyeztetné a Korm. rendelet szerinti érintett szervezetek igényeinek kielégítését.

A KEF önként csatlakozók a megkötött szerződéseik tekintetében továbbra is kötelesek a keretmegállapodások szerinti adatszolgáltatásra, azt tőlük a DKÜ Zrt. a DKR-en keresztül kéri, az alábbiak szerint.

A KEF önként csatlakozó a keretmegállapodásos eljárás második részeként lefolytatott beszerzési eljárás eredményéről szóló döntést, valamint – ha a beszerzést követően a szerződés megkötésre került – a szerződés másolatát a szerződéskötést – ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról hozott döntést – követő 10 munkanapon belül feltölti a DKR-be.

A KEF önként csatlakozó a fenti beszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződések teljesítéséről a teljesítést követő – vagy ha a teljesítés meghiúsult, a teljesítésre meghatározott határidő lejártát követő – 10 munkanapon belül köteles a DKR-ben az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve beszámolni.

A DKÜ Zrt. felhívja a figyelmet, hogy a fenti adatszolgáltatási kötelezettségen túlmenően is jogosult adatszolgáltatást kérni KEF önként csatlakozótól a beszerzési igényük teljesítési körülményeiről vagy egyéb, a központosított közbeszerzési rendszer működtetéséhez szükséges adatokról, amely annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül köteles az adatszolgáltatást teljesíteni.

Fentieken túlmenően a DKÜ Zrt. az előzőekben felsorolt adatszolgáltatási kötelezettség ellenőrzése céljából a teljesítéssel érintett szállítótól is adatszolgáltatást kérhet.

A Korm. rendelet alapján két módja van az önkéntes csatlakozásnak:

I. a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének ea) pontja alapján lehetséges a DKÜ Zrt. által működtetett központosított közbeszerzési rendszerhez akként csatlakozni, hogy a csatlakozást követően a csatlakozott intézményt minden, a Korm. rendelet szerinti kötelezettség (pl.: éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervek benyújtása, informatikai beszerzési igények jóváhagyási folyamata, éves beszámolók benyújtása, stb.) terheli és minden, a Korm. rendelet szerinti jog (pl.: a DKÜ Zrt. által kötött összes keretmegállapodás használata) megilleti.

Azok a szervezetek, akik nem minősülnek a Korm. rendelet szerinti érintett szervezetnek és 2019. október 31-ét megelőzően nem csatlakoztak a KEF által kötött, majd a DKÜ Zrt. által átvett keretmegállapodáshoz, erre 2019. november 1-jét követően akkor van módjuk, ha a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének ea) pontja alapján a központosított közbeszerzési rendszerhez csatlakozást önként vállalják.

II. a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének eb) pontja alapjánlehetőség van arra, hogy a DKÜ Zrt. – Portálon és DKR-en közzétett – felhívására egy adott keretmegállapodás vonatkozásában, egy meghatározott beszerzési eljáráshoz csatlakozzon az egyébként a Korm. rendelet személyi hatálya alá nem tartozó és az 1. § (2) bekezdés ea) pontja alapján nem csatlakozott intézmény.

Az ilyen módon történő csatlakozással az adott intézmény úgy válik érintett szervezetté, hogy rá a Korm. rendeletben foglalt kötelezettségek közül kizárólag az alábbiak vonatkoznak:

• regisztráció a Portálon (https://portal.dkuzrt.hu/DKU_reg/);
• a Portálon regisztrált adatokban bekövetkező változástól számított 5 munkanapon belül a megváltozott adatok rögzítése a Portálon;
• közbeszerzési díj megfizetése a Korm. rendelet 14. §-ában meghatározottak szerint.

E szervezetek arra szereznek jogosultságot, hogy az adott beszerzési eljárás alapján megkötésre kerülő keretmegállapodást igénybe vegyék, abból a DKR használatával második körös közbeszerzési eljárás (közvetlen megrendelés vagy a verseny újranyitása) keretében beszerzést folytassanak le.

Az ilyen módon történő önkéntes csatlakozás csupán lehetőséget nyújt az adott keretmegállapodás használatára, kötelezettséget arra nem teremt, az érintett szervezet tehát saját döntésének megfelelően, adott beszerzési igényének kielégítésére használhatja a keretmegállapodást, de más úton is megvalósíthatja a beszerzést, ehhez külön bejelentésre, vagy engedélykérésre nincsen szükség.

Mivel a DKÜ Zrt. elsődleges kötelezettsége a Korm. rendelet alapján kötelezően érintett szervezetek központosított beszerzési tevékenységen keresztül történő ellátásának biztosítása, ezért a DKÜ Zrt.-nek az önkéntes csatlakozás mindkét típusánál joga van arra, hogy az adott intézmény csatlakozását megtagadja vagy feltételhez kösse.

Az Európai Unió irányelvei megkövetelik, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlatkérője, illetve a kapcsolódó ajánlatkérői kör a közbeszerzési eljárás megindításakor meghatározásra kerüljön. Az európai uniós források felhasználásához ezen követelmény betartása szükséges, ezért a DKÜ Zrt. keretmegállapodás megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásai megindítását megelőzően felhívást tesz közzé az önként csatlakozás lehetőségéről az alábbi módokon:

• a DKÜ Zrt. honlapján (https://dkuzrt.hu/) közzétett felhívásban;
• a DKR nyitóoldalán közzétett felhívásban.

A felhívások minden esetben tartalmazzák a csatlakozás módjára és határidejére, valamint a megkötendő keretmegállapodás tárgyára vonatkozó fő információkat, illetve azt, hogy az érdeklődő intézmények hova fordulhatnak a felmerülő kérdéseikkel.