Gyakran Ismételt Kérdések

A Korm. rendelet szerinti éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervet a DKÜ alkalmazás Érintett szervezet nyitólap / Tervkezelés menüpontban (https://idpr.dkuzrt.hu) meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve kell elkészíteni és feltölteni.

A Korm. rendelet 7. § a) pontja alapján az éves informatikai beszerzési tervet és az éves informatikai fejlesztési tervet a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig, de legkésőbb az érintett szervezetté válástól számított 60. napig kell benyújtani a DKÜ alkalmazáson keresztül.

A Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése a) – ea) pontja szerinti érintett szervezetek kötelesek éves informatikai beszerzési, illetve informatikai fejlesztési terveket benyújtani, a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése eb) pontja szerinti érintett szervezetek pedig nem.

Az éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervekben minden, előre tervezetten megvalósítani kívánt, a Korm. rendelet tárgyi hatálya alá tartozó informatikai beszerzést szerepeltetni kell.

A Korm. rendelet 8. § (17) bekezdése alapján a jóváhagyott éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervek módosítását az érintett szervezet tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igény benyújtása útján kezdeményezheti. Ebben az esetben a 8. § (2)-(16) bekezdései megfelelően alkalmazandók a tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igénnyel érintett módosítani kívánt vagy újonnan létrejövő tervsor tekintetében, a 8. § (19) bekezdése szerinti határidők mentén.

A Korm. rendelet 8. § (20) bekezdése alapján a tervmódosítás jóváhagyása esetén a terv a jóváhagyásnak megfelelő tartalommal módosul vagy egészül ki és az érintett, tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igény a jóváhagyás napjával benyújtott, tervezett informatikai beszerzési igénynek minősül.

Az irányadó határidőket a Korm. rendelet 8. §-a rögzíti. A DMÜ Zrt. feladata a Korm. rendeletben írt határidők figyelemmel kísérése és betartatása, arra azonban ráhatása nincsen, hogy akár az NHIT, akár a miniszter a Korm. rendeletben részükre biztosított határidőn belül mikor hozza meg döntését.

Amennyiben a tervezett beszerzés megvalósítása – pl.: a forrás rendelkezésre állásának bizonytalansága miatt – nem garantált, kérjük ezt szíveskedjenek feltüntetni a tervekben.

Az éves informatikai beszerzési és fejlesztési terv nem vonja maga után az abban megadott beszerzések megvalósításának kötelezettségét.

Amennyiben a tervekben szereplő valamely beszerzés mégsem valósul meg, az nem von maga után hátrányos jogkövetkezményt.

Minden érintett szervezetnek kötelezően rendelkeznie kell éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervvel.

Minden olyan érintett szervezetnél, amely informatikai eszközöket használ, illetve ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat vesz igénybe, keletkezik beszerzési igény ezzel összefüggésben, mivel a működéshez szüksége van pl.: nyomtató tonerekre, mobiltelefon vagy internet előfizetésre, számítástechnikai eszközökre.

Ettől függetlenül elképzelhető olyan kivételes eset, hogy egy érintett szervezet semmilyen informatikai tárgyú beszerzést nem tervez adott évre, ezért lehetőség van beszerzési igényeket nem tartalmazó, úgynevezett „nullás” éves beszerzési és fejlesztési terv feltöltésére is.

Amennyiben a későbbiek során mégis felmerül informatikai beszerzési igény, lehetősége van az érintett szervezetnek arra, hogy a terveiben nem szereplő beszerzési igényt is feltöltsön a Portálra.

Az ilyen igények lehetnek a Korm. rendelet szerinti:

• rendkívüli informatikai beszerzési igények, vagy
• üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igények, vagy
• tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igények.

Ebben az esetben a beszerzési és fejlesztési tervekben elsődlegesen annak az érintett szervezetnek szükséges szerepeltetnie a beszerzési igényeket, amelyik ténylegesen le fogja bonyolítani a beszerzést, feltüntetve ugyanakkor, hogy a beszerezni kívánt eszközök, szolgáltatások melyik másik érintett szervezethez kerülnek.

Az érintett szervezet a Korm. rendelet 5. § (10) bekezdése szerinti beszámolóban az ilyen módon beszerzett fejlesztések és beszerzések tapasztalatairól is tájékoztatást nyújt.

A Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése alapján az érintett szervezetté válásától számított 5 munkanapon belül kell regisztrálni a DKÜ alkalmazáson és az ott rögzített adatokban bekövetkező változást is a változástól számított 5 munkanapon belül kell rögzíteni. A regisztrációs és az adatváltozás-bejelentési kötelezettséget is az egységes DKÜ alkalmazásként szolgáló IDPR-ben kell teljesíteni, a Regisztrációim főmenü alatt.

Igen, az IDPR esetében több felhasználó is rendelhető egy szervezethez.

Új felhasználó már regisztrált szervezethez való csatlakozása esetén az új felhasználónak először magánszemélyként szükséges regisztrálnia az IDPR-ben, majd ezt követően kezdeményeznie kell a szervezethez történő csatlakozást a „Regisztrációim” főmenü „Csatlakozás ajánlatkérőhöz/ajánlattevőhöz/gyártóhoz” funkcióval.

A regisztrációt a szervezet „Adminisztrátor” jogosultsággal rendelkező felhasználója tudja jóváhagyni. Amennyiben személyi változás miatt az adott intézménynél már nincs „Adminisztrátor” jogosultsággal rendelkező felhasználó és ezért nem lehetséges a jóváhagyás, kérjük hogy az info@dkuzrt.hu e-mail címre küldje meg az IDPR „Dokumentumok” főmenü „Sablonok” menüpontban található

• „Adminisztrátor nyilatkozat – IDPR” (amennyiben a szervezet képviseletére jogosult személy maga kíván adminisztrátorként eljárni), vagy
• „Meghatalmazás – IDPR adminisztrátor” (amennyiben a szervezet képviseletére jogosult személy más személyt kíván adminisztrátorként meghatalmazni)

dokumentumot kitöltve és a szervezet képviseletére jogosult személy által aláírva.

Papír alapú kitöltés esetén kérjük, a dokumentumot postai úton a DKÜ Zrt. székhelyére is szíveskedjenek megküldeni.

A teljes folyamat részletes leírását megtalálja az IDPR-ben a „Kapcsolatok” főmenü „Segítség” menüjében a „Felhasználókezelés” és „Szervezetkezelés” kézikönyvekben.

A DKÜ alkalmazásba történő belépéskor mindig a regisztrációkor megadott felhasználó nevet/e-mail címet kell használni. Elfelejtett jelszó esetén kérjük használja az „Elfelejtett jelszó” funkciógombot. Elfelejtett felhasználónév esetén az info@dkuzrt.hu e-mail címen van lehetősége segítséget kérni.

A DKÜ Zrt. által a Korm. rendelet szerinti érintett szervezetek javára lefolytatásra kerülő beszerzési eljárások általános eljárási feltételei (a továbbiakban: ÁEF) letöltésére a DKÜ alkalmazásbanvan lehetőség.

A beszerzési igény felvitele során az IDPR-be történő bejelentkezést követően az Érintett szervezet nyitólap / Igénykezelés főmenüben kattintson az „Új beszerzési igény” gombra. Ezt követően az „ÁEF” fülön találja az „ÁEF letöltés” választógombot.

Az igény benyújtását követően az ÁEF az adott igénybe belépve érhető el az „ÁEF” fülön, továbbá letölthető a hatályos ÁEF a DKÜ Zrt. honlapjáról is, a „Közérdekű adatok” oldalon (https://dkuzrt.hu/kozerdeku-adatok/), a II. 1. pont alatt.

Amennyiben a módosítás következtében az adott szerződés a korábbinál akár műszaki tartalmát tekintve tágabb körben szolgál ki informatikai beszerzési igényt, akár annak időbeli hatálya kerül meghosszabbításra és a szerződés ellenértéke, keretösszege növekszik, úgy a módosítás maga is informatikai beszerzési igénynek minősül és azt a szerződés módosítását megelőzően be kell nyújtani a Portálon. Az igény benyújtásánál ilyen esetben szíveskedjenek feltüntetni, hogy azt hatályban lévő szerződés módosításával kívánják kielégíteni.

Amennyiben a módosítás kizárólag infláció követést vagy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 141. § (4) bekezdés a) pont szerinti előre rögzített változásokat tartalmaz, a szerződésmódosítást nem kell új igényként benyújtani a Portálon.

A Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés 5. pontja alapján a visszterhesség kötelező definíciós eleme az informatikai beszerzésnek.

Az ingyenes beszerzéseket tehát nem kell benyújtani igényként a Portálon, azonban az aktuális informatikai környezetet bemutató éves beszámolóban az így beszerzett eszközöket / szolgáltatásokat is szerepeltetni kell.

Azt a körülményt, hogy

a) az érintett szervezet beszerzési igénye más jogszabály rendelkezései szerinti egyéb jóváhagyáshoz kötött-e, vagy

b) az egyéb jóváhagyás beszerzésére a benyújtást megelőzően sor került-e

sem a DKÜ Zrt. vagy a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT), sem a miniszter nem vizsgálja, az ezzel kapcsolatos felelősséget teljes mértékben az érintett szervezet viseli. A miniszter a DKÜ Zrt. útján az ágazati miniszter kérésére a DKÜ Zrt. részére benyújtott beszerzési igényekről bármikor adatot szolgáltathat.

Mindaddig, amíg az érintett miniszterek között a megállapodás nem jön létre, az érintett szervezetek, a Korm. rendelet szerinti jóváhagyás céljából, önállóan nyújthatják be a DKÜ Zrt. részére a beszerzési igényüket.

Az igények feltöltésével nem szükséges megvárni a tervek jóváhagyását.

Az informatikai beszerzési igényeket az IDPR-ben kell benyújtani.

A teljes folyamat részletes leírását megtalálja az IDPR-ben a „Kapcsolatok” főmenü „Segítség” menüjében az „Érintett Szervezeti Kézikönyv – Igénykezelés” elnevezésű dokumentumban.

Tervezett informatikai beszerzési igénynek minősül az adott évre jóváhagyott vagy jóváhagyás alatt álló éves informatikai beszerzési vagy fejlesztési tervben szereplő beszerzési igény.

A tervben foglaltaktól az adott igény benyújtása során legfeljebb a Korm. rendelet 13. § (2c) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott mértékben lehet eltérni, ettől nagyobb eltérés esetén az igény tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igénynek minősül.

Az eltérés megengedett maximális mértéke:

a) a tervben szereplő becsült értékétől az igény becsült értékének pontosítása során negatív irányban el lehet térni;

b) ha az igény tervezett becsült értéke a 15 millió forintot nem éri el, attól az igénybenyújtás során pozitív irányban legfeljebb 20 %-kal lehet eltérni azzal, hogy a megemelt becsült érték nem érheti el a 15 millió forintot;

c) ha az igény tervezett becsült értéke a 15 millió forintot eléri vagy meghaladja, de a 250 millió forintot nem éri el, attól az igénybenyújtás során pozitív irányban legfeljebb 15 %-kal lehet eltérni azzal, hogy a megemelt becsült érték nem érheti el a 250 millió forintot;

d) ha az igény tervezett becsült értéke a 250 millió forintot eléri vagy meghaladja, attól az igénybenyújtás során pozitív irányban legfeljebb 10 %-kal lehet eltérni.

A tervben szereplő műszaki tartalom kizárólag előre nem látható okból változhat, azzal, hogy a megváltozott műszaki tartalom kizárólag az eredetivel műszakilag egyenértékű vagy meghatározó műszaki paramétereiben kedvezőbb lehet. Amennyiben a műszaki tartalom változása mellett egyben a becsült érték változása is fennáll, a feltételeknek való megfelelésnek egyidejűleg kell fennállnia.

Igen. Lehetősége van az érintett szervezetnek arra, hogy az adott évre vonatkozó tervében nem szereplő beszerzési igényeket is feltöltsön az IDPR-re az alábbiak szerint:

• A rendkívüli informatikai beszerzési igény olyan, az éves informatikai beszerzési vagy fejlesztési tervben nem szereplő, előre a kellő gondosságú tervezés mellett sem tervezhető beszerzési igény, mely jogszabály, a Kormány vagy a Kormány tagja által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz kifejezett rendelkezése, kijelölése vagy a tulajdonosi jogokat, illetve az irányítási jogköröket gyakorló döntése alapján merül fel. A rendkívüli informatikai beszerzési igény benyújtását megalapozó körülményeket az igénybenyújtás során ismertetni kell.
• Az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igény olyan, az éves informatikai beszerzési vagy fejlesztési tervben nem szereplő, előre nem tervezhető beszerzési igény, amely az érintett szervezet mindennapi ügyviteléhez vagy közfeladatainak ellátásához kapcsolódó, azonnali beavatkozást igénylő kritikus működési kényszer miatt jelentkezik. Az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igény benyújtását megalapozó körülményeket az igénybenyújtás során ismertetni kell.
• A tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igény az éves informatikai beszerzési vagy fejlesztési tervben nem szereplő, rendkívüli vagy üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igénynek nem minősülő beszerzési igény vagy az éves informatikai beszerzési vagy fejlesztési tervben szereplő, de attól a Korm. rendelet 13. § (2c) bekezdés a)–e) pontjában meghatározottaktól nagyobb mértékben eltérő beszerzési igény.
• Tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igény csak az érintett szervezet adott évre vonatkozó éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervének miniszter általi (feltételes) jóváhagyását követően nyújtható be.

A Korm. rendelet 7. § b) pontja alapján, az érintett szervezet köteles a DKÜ részére, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, a DKÜ alkalmazáson keresztül a tervezett, a rendkívüli és a tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igényét az igény felmerülését követő 5 munkanapon belül, az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igényét az igény felmerülését követően haladéktalanul megküldeni.

• „Nyilatkozat a becsült értékről”;
• “A becsült érték meghatározásának módszere szerinti alátámasztó dokumentum”;
• „Igazolás a fedezet rendelkezésre állásáról” vagy „Nyilatkozat feltételes eljárásról”;
• „Műszaki leírás”;
• „Fejlesztési terv dokumentáció”.

A feltöltendő dokumentumokat kereshető formátumban (is) (word, excel, odf formátumú dokumentumok, kereshető pdf file-ok, stb.) szükséges feltölteni az igény benyújtásakor.

A becsült érték meghatározásának módjáról iránymutató, példálózó felsorolást ad a Kbt. 28. § (2) bekezdése. Akkor megfelelő a csatolmány, ha abból egyértelműen megállapítható

• az adott igényhez tartozó becsült érték nettó összege (részajánlattétel biztosítása esetén részenkénti bontásban is),
• a Kbt. 19. § (3)-(4) bekezdésére tekintettel megállapított („egybeszámított”) becsült érték összege,
• amennyiben az ajánlattétel és a szerződéskötés pénzneme nem magyar forint, úgy a becsült értéket az alkalmazott devizában is meg kell adni, a forintra történő átszámítás bemutatásával (bank, időpont, árfolyam),
• amennyiben a beszerzés tartalmaz opciót, mennyiségi eltérést, tartalékkeretet, a szerződés időbeli meghosszabbításának lehetőségét vagy egyéb hasonló kiegészítő rendelkezést, ezek becsült értéke külön is, valamint
• a becsült érték meghatározásának módszere.

A becsült érték meghatározás és dokumentálás elősegítése érdekében a DKÜ Zrt. nyilatkozatmintát bocsátott az érintett szervezetek rendelkezésére, amely az ÁEF 3. számú mellékletében található, melynek az alkalmazása nem kötelező. Az ÁEF rendelkező része további támpontokat ad a becsült érték meghatározására vonatkozóan.

A fentieknek megfelelően a becsült értékről szóló nyilatkozat mellett a becsült érték meghatározását alátámasztó, igazoló dokumentum feltöltése is szükséges az igény rögzítésekor. A becsült érték meghatározásának alátámasztására piackutatás, indikatív árajánlatkérés dokumentumai, internetes felületen nyilvánosan elérhető árlista, keretmegállapodás alapján történő közvetlen megrendelés esetén kosárelemzés vagy a becsült érték meghatározásának módját leíró egyéb dokumentum is megfelelhet.

Ezúton jelezzük, hogy a Kbt. rendelkezése és a jelenleg irányadó közbeszerzési döntőbizottsági gyakorlat alapján a becsült érték indikatív ajánlatokkal való alátámasztása során egy indikatív ajánlat főszabály szerint nem elegendő a becsült érték alátámasztásaként.

Keretmegállapodás alapján történő versenyújranyitás esetén a becsült érték pontosabb meghatározása érdekében javasolt indikatív ajánlatkérés alkalmazása, melyet valamennyi keretmegállapodásban részes szállítónak szükséges megküldeni.

Erről bővebb információ az alábbi linken olvasható:

Javaslatok a becsült érték megállapításához.

Indikatív ajánlatkérés esetén a becsült értéket a beérkezett indikatív ajánlatok átlaga adja. Az indikatív ajánlatkérés műszaki tartalmának meg kell egyeznie az igény műszaki tartalmával a becsült érték pontos meghatározása érdekében.

A fedezetigazolást az érintett szervezetnek kell beszerzési igényenként kiállítani és cégszerűen aláírni (cégjegyzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelelően), vagy azt legalább a gazdasági ügyekért felelős személy aláírásával, ellenjegyzésével kell ellátni. A fedezetigazolásban nyilatkozni kell arról, hogy a beszerzés fedezeteként szolgáló összeg az érintett szervezetnél rendelkezésre áll-e, illetve milyen forrásból áll rendelkezésre, vagy milyen feltételtől függ a rendelkezésre állása. A rendelkezésre álló fedezetet olyan bontásban szükséges feltüntetni, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az mely részekre terjed ki.

A fedezetigazolás kiállításának elősegítése érdekében a DKÜ Zrt. nyilatkozatmintát bocsátott az érintett szervezetek rendelkezésére, amely az ÁEF 4. számú mellékletében található, melynek alkalmazása nem kötelező.

A műszaki leírásban a tervezett beszerzéssel kapcsolatos főbb információkat kell szerepeltetni, természetesen a beszerzés volumenétől, összetettségétől függően meghatározott részletességgel. Keretmegállapodás alapján történő beszerzés esetén a műszaki leírásnak tartalmaznia kell a beszerezni kívánt termékek (szolgáltatások) megnevezését, cikkszámát és mennyiségét.

Fejlesztési terv dokumentációt az éves informatikai fejlesztési tervben kell feltölteni minden tervsorhoz. A dokumentáció elkészítésében alapvetően az alábbi szempontrendszer nyújt segítséget:

• Tervezett fejlesztési irányok, és azok kormányzati stratégiai illeszkedéseinek bemutatása;
• Jelenleg futó / tervezett fejlesztések bemutatása (elérendő célok; projekt kapcsolódások, kapcsolódó fejlesztések bemutatása, kapcsolódó fejlesztés főbb elemei; ütemezés);
• Más rendszer, szakrendszer, szolgáltatások közötti függőségi viszony, interfész követelmények bemutatása;
• Fejlesztések elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz, infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedésének bemutatása (pl.: csatlakozik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz; a Kormányzati Adatközpont által nyújtott szolgáltatások igénybevételének bemutatása, az esetleges igénybevételtől történő eltérés indokolása; alkalmazások funkcionalitásainak bemutatása; SZEÜSZ alkalmazások bemutatása; SZEÜSZ igénybevétele tervezésének bemutatása);
• Milyen nyilvántartásokat vezet (nyilvántartások megnevezése);
• Azon közadatok köre, amelyeket újrahasznosítható módon (elektronikusan, informatikai eszközökkel automatikusan feldolgozható, nyílt formátumban) tesznek elérhetővé;
• Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz igénybevétele;
• Amennyiben a fenti struktúra a konkrét fejlesztési igények, illetve az érintett szervezet tekintetében nem értelmezhető, az érintett szervezet saját maga alakítsa ki a terveik megítélése céljából értelmezhető és arra alkalmasnak tartott információk összességét. A fejlesztési terv dokumentáció lényege, hogy abból a tervezett fejlesztés iránya, indokoltsága, szükségessége, várható hatásai megismerhetők legyenek.

Az érintett szervezet Korm. rendelet szerinti beszerzési eljárása

a) a 9. § szerinti esetben – a 9. § (10) bekezdés szerinti eset kivételével – a DKÜ Zrt. „megfelelő” minősítése esetén,

b) a 10. és 11. § szerinti esetekben – a 10. § (14) bekezdés szerinti eset kivételével –a DKÜ Zrt. „megfelelő” minősítése és az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter jóváhagyása esetén

valósulhat meg.

Ha az érintett szervezet beszerzési eljárása megvalósítása más jogszabály rendelkezései szerinti egyéb – a feladatkörben érintett miniszter vagy általa kijelölt szervezet vagy személy általi – jóváhagyáshoz kötött, az egyéb jóváhagyás a Korm. rendelet szerinti miniszteri jóváhagyást nem helyettesíti vagy pótolja.

Az üzemszerű működés biztosításához szükséges beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárás a – Korm. rendelet 9. § (9) és 10. § (13) bekezdéstől eltérően – a beszerzési igény DKÜ alkalmazásra való feltöltésével egy időben – az érintett szervezet által saját hatáskörben elindítható, azonban az így megkötött szerződés hatálybalépésének továbbra is feltétele a „megfelelő” minősítés és a 15 millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzési igények esetében a miniszteri jóváhagyás is.

A 9. § (10) bekezdés szerinti, valamint a 10. § (14) bekezdés szerinti esetekben az érintett szervezet által saját hatáskörben lefolytatott beszerzési eljárásra a Korm.rendelet 9. § (10) bekezdés szerinti, valamint a 10. § (14) bekezdés szerinti körülmény beálltát követően a Korm. rendelet már nem alkalmazandó, így rájuk nem vonatkoznak többek között

a) a 13. § (8)-(9), valamint (12) bekezdésében foglalt előírások,

b) továbbá a 27/A.-27/D. §-okban foglalt kivételek sem.

A „megfelelő” minősítésű beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárás, ha a beszerzési igény a Korm. rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető, a Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatástól számított kettő hónapig, más esetben hat hónapig indítható.

A határidőben megindított beszerzési eljárás a határidő lejártát követően is befejezhető.

Amennyiben a határidőn belül nem kerül megindításra a beszerzési eljárás, az igényt a DKÜ alkalmazáson eredménytelenként kell lezárni. Ha az érintett szervezet a beszerzést meg kívánja valósítani, új igényt kell benyújtani.

A Korm. rendelet szabályai szerint „megfelelő” minősítést és – értékhatártól függően – miniszteri jóváhagyást kapott beszerzési igényben szereplő becsült értéktől az igény kielégítésére szolgáló beszerzés előkészítése során adott esetben az alábbiak szerint lehet eltérni:

• a jóváhagyott igény becsült értékétől az igény kielégítésére szolgáló beszerzés előkészítése, a beszerzés becsült értékének pontosítása során negatív irányban el lehet térni;
• ha a jóváhagyott igény becsült értéke a 15 millió forintot nem éri el, a beszerzés becsült értékének pontosítása során pozitív irányban legfeljebb 20 %-kal lehet eltérni azzal, hogy a megemelt becsült érték nem érheti el a 15 millió forintot;
• ha a jóváhagyott igény becsült értéke a 15 millió forintot eléri vagy meghaladja, de a 250 millió forintot nem éri el, a beszerzés becsült értékének pontosítása során pozitív irányban legfeljebb 15 %-kal lehet eltérni azzal, hogy a megemelt becsült érték nem érheti el a 250 millió forintot;
• ha a jóváhagyott igény becsült értéke a 250 millió forintot eléri vagy meghaladja, a beszerzés becsült értékének pontosítása során pozitív irányban legfeljebb 10 %-kal lehet eltérni.

Fentiektől eltérő esetekben a jóváhagyott igényt a DKÜ alkalmazásban eredménytelenként kell lezárni és abban az esetben, ha az érintett szervezet a beszerzést mégis meg kívánja valósítani, ahhoz új beszerzési igény benyújtására van szükség.

A Korm. rendelet szabályai szerint „megfelelő” minősítést és – értékhatártól függően – miniszteri jóváhagyást kapott beszerzési igényt fő szabály szerint a jóváhagyott tartalommal kell kielégíteni. Az igényben szereplő műszaki tartalomtól kivételes esetben, objektíven alátámasztható indokok esetén lehetséges az eltérés, az alábbiak szerint.

A műszaki tartalom kizárólag előre nem látható okból (pl.: a jóváhagyott műszaki tartalomban szereplő terméket már nem forgalmazzák) változhat, azzal, hogy a megváltozott műszaki tartalom kizárólag az eredetivel egyenértékű vagy meghatározó műszaki paramétereiben kedvezőbb lehet.

Az egyenértékűség, vagy kedvezőbb paraméterek megállapíthatóságának vizsgálata során abban kell állást foglalni, hogy a módosított termékek, szolgáltatások vagy a műszaki megoldások megfelelnek-e a jóváhagyott igényben meghatározott termékek, szolgáltatások vagy a műszaki megoldások teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeinek, illetve mennyiben egyeznek azokkal, vagy azoktól kedvezőbbek-e.

A fentiek igazolása – az eljárás megindítása előtt – az érintett szervezet kötelezettsége és felelőssége. A DKÜ Zrt. az info@dkuzrt.hu e-mail címre küldött megkeresés alapján, minden esetben egyedileg bírálja el az adott eltérés lehetőségét.

Amennyiben a műszaki tartalom változása a becsült érték módosulását is eredményezi, abban az esetben figyelemmel kell lenni a becsült érték módosításával kapcsolatos szabályokra is.

Az új igény IDPR-be történő feltöltésekor a “Tervsor” fülön a „Milyen forrásból történik a beszerzés?” mezőben válassza a „Támogatott, Egyéb uniós forrás” opciót, majd az ezt követően megjelenő „Operatív program neve” mezőben válassza a Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz értéket. A „Projekt konstrukció kódja” mezőben adja meg a projektazonosítót a következő formátumban, pl.: RRF-0.0.0-00 amennyiben ez nem ismert, nulla értéket adjon meg.

Igen. A Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése, valamint az ÁEF alapján a DKÜ Zrt. által lefolytatandó beszerzési eljárás előkészítésének és megindításának feltétele, hogy az érintett szervezet a DKÜ Zrt. részére a beszerzés Kbt. szerinti – egybeszámítás nélküli – becsült értékének a DKÜ Zrt. által meghatározott mértékét, de legfeljebb 1 %-át előlegként megfizesse, függetlenül attól, hogy a beszerzés milyen forrásból valósul meg. Addig tehát nem kezdődhet meg a beszerzési eljárás előkészítése, amíg az előleg megfizetésére nem kerül sor az érintett szervezet részéről.

Bármely más beszerzési igényhez hasonlóan az RRF keretében megvalósuló projektek esetén is elengedhetetlen, hogy az érintett szervezet a beszerzési eljárás lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentumot, adatot, információt a DKÜ Zrt. rendelkezésére bocsásson, továbbá a rendelkezésre bocsátott dokumentumok kellő pontossággal tartalmazzák azokat a műszaki követelményeket, amelyek alapján előkészíthető a beszerzési eljárás. Különös gondossággal kell eljárni a központosított közbeszerzési keretmegállapodások alkalmazásakor.

Amennyiben a beszerzési igény nem elégíthető ki a DKÜ Zrt. által kötött keretmegállapodásokból vagy más keretjellegű szerződésekből, úgy az érintett szervezet a (köz)beszerzési jogszabályok által meghatározott más eljárás alapján teljesítheti beszerzési igényét, s az azzal kapcsolatos adatokat és dokumentumokat a Korm. rendelet 13. § (8)-(9) bekezdései szerint kell feltöltenie a DKÜ alkalmazásba.

Annak meghatározása, hogy az adott beszerzési igény keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés használatával kielégíthető-e vagy sem, az érintett szervezet feladat- és felelősségi körébe tartozik.

Természetesen, a beszerzési igény meghatározása nem eredményezheti a hivatkozott keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések indokolatlan megkerülését, így például nem jogszerű egy számítógép beszerzési igényt szándékosan oly módon meghatározni, hogy a keretmegállapodás vagy a keretjellegű szerződés elkerülésének indoka a számítógép egyedisége legyen.

A versenyújranyitás státuszváltását követően nincs technikai lehetőség a korábbi státuszba történő visszalépésre. Az egyes státuszokra vonatkozó bővebb felvilágosítás „Érintett Szervezeti Kézikönyv – Versenyújranyitás” c. dokumentumban található, melyet az IDPR felületén a „Kapcsolatok” menüpont alatt, a „Segítség” linkre kattintva érhetnek el.

Az adott megrendeléssel kapcsolatban az IDPR-ben az érintett szervezet vagy a szállító ügyintézői jogosultsággal rendelkező felhasználója tudja sztornózni a megrendelést.

A sztornózásra szolgáló gomb a megrendelés adatlapján található.

A sztornózás egyik fél általi kezdeményezése után a kérelem megjelenik a másik fél felületén, amelyet egyetértés esetén jóvá kell hagynia.

Az itt látható adatokat a szállítók nem tudják módosítani, arra csak a DKÜ Zrt. ügyintézői jogosultak.

A módosítás kérelmezésére az adott szerződés ügyfélszolgálatot biztosító szállítója (konzorciumvezetője) jogosult.

A módosítás érdekében kérjük, hogy küldjék el a módosításra irányuló, cégszerűen aláírt kérelmüket az info@dkuzrt.hu e-mail címre, megadva az adatlapjukon módosítandó adatokat.

Kérjük továbbá, hogy a kérelmükhöz mellékeljék az azt aláíró személy aláírási jogosultságát igazoló dokumentumot is (pl. az aláírási címpéldányt).

Az IDPR-ben a keretmegállapodások adatlapjára felcsatolt dokumentumok jelszóval történt bejelentkezés után láthatóak.

A keretmegállapodások adatlapjai az alábbi oldalon érhetők el:

Közbeszerzési adatok / Keretmegállapodások

A keresett keretmegállapodás sorában, a keretmegállapodás azonosítójára kattintva, a megjelenő oldalon a „Dokumentumok” cím alatt láthatóak a keretmegállapodáshoz kapcsolódó dokumentumok fájlnevei, a dokumentumok letöltés után megtekinthetőek.

További dokumentumok a „Dokumentumok” cím alatt találhatók mappákba rendezve.

Igen. A Korm. rendelet 13. § (1b) bekezdése alapján, amennyiben a DKÜ Zrt. a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást saját hatáskörben történő lefolytatásra a Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerint visszaadta, az érintett szervezet a beszerzési igényét – ha az a DKÜ Zrt. által a Korm. rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött, keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető – köteles a keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával kielégíteni.

Tekintettel arra, hogy az ezen keretmegállapodásokból vagy más keretjellegű szerződésekből történő beszerzés közbeszerzési eljárásnak minősül, ennek alkalmazását megelőzően az érintett szervezetnek be kell jelentkeznie a Kbt. hatálya alá.

Amennyiben a beszerzési igény nem elégíthető ki a DKÜ Zrt. által kötött keretmegállapodásokból vagy más keretjellegű szerződésekből, úgy az érintett szervezet a (köz)beszerzési jogszabályok által meghatározott más eljárás alapján teljesítheti beszerzési igényét, s az azzal kapcsolatos adatokat és dokumentumokat a Korm. rendelet 13. § (8)-(9) bekezdései szerint kell feltöltenie a Portálra.

Annak meghatározása, hogy az adott beszerzési igény keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés használatával kielégíthető-e vagy sem, az érintett szervezet feladat- és felelősségi körébe tartozik.

Természetesen, a beszerzési igény meghatározása nem eredményezheti a hivatkozott keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések indokolatlan megkerülését, így például nem jogszerű egy számítógép beszerzési igényt szándékosan oly módon meghatározni, hogy a keretmegállapodás vagy a keretjellegű szerződés elkerülésének indoka a számítógép egyedisége legyen.

Nincs teendő. A Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének a) – ea) pontja szerinti érintett szervezetek a DKÜ Zrt. minden jelenlegi és jövőben megkötésre kerülő keretmegállapodását (kivéve a kifejezetten egy érintett szervezet részére megkötött egyedi keretmegállapodásokat) vagy más keretjellegű szerződését jogosultak és egyben kötelesek is használni a keretmegállapodás hatálya alatt.

Az Európai Unió irányelvei megkövetelik, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlatkérője, illetve a kapcsolódó ajánlatkérői kör a közbeszerzési eljárás megindításakor meghatározásra kerüljön. Az európai uniós források felhasználásához ezen követelmény betartása szükséges, ezért a DKÜ Zrt. keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés megkötésére irányuló központosított beszerzési eljárásai megindítását megelőzően felhívást tesz közzé az önként csatlakozás lehetőségéről az alábbi módokon:

• a DKÜ Zrt. honlapján (https://dkuzrt.hu/) közzétett felhívásban;
• az IDPR nyitóoldalán közzétett felhívásban.

A felhívások minden esetben tartalmazzák a csatlakozás módjára és határidejére, valamint a megkötendő keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés tárgyára vonatkozó fő információkat, illetve azt, hogy az érdeklődő intézmények hova fordulhatnak a felmerülő kérdéseikkel.

A Korm. rendelet 14/A. § (5) bekezdése alapján a licencgazdálkodás pénzügyi feltételeit biztosító szoftverlicenc-gazdálkodási díjat az érintett szervezet

• a DKÜ Zrt. által központosított beszerzés keretében lebonyolított szoftverbeszerzései, továbbá
• a DKÜ Zrt. által járulékos beszerzési szolgáltatás alapján lebonyolított szoftverbeszerzései, továbbá
• az érintett szervezet által a Korm. rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerek (pl.: központosított keretmegállapodás) alkalmazásával megvalósított szoftverbeszerzései után köteles megfizetni.

A szoftverlicenc-gazdálkodási díj fizetésének kötelezettsége tehát azoknál a szoftverbeszerzéseknél áll fenn, melyekhez a Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti beszerzési díjfizetési kötelezettség is kapcsolódik.

Nem. A szoftverlicenc-gazdálkodási díj felszámítandó a szoftverlicencek beszerzésén túlmenően a licenckövetési és licenctámogatási szolgáltatások beszerzése kapcsán is, tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésének 12a. pontja alapján a szoftverlicenc-gazdálkodás ezeket a szolgáltatásokat is magában foglalja.

A szoftverlicenc-gazdálkodási díj alapja a szoftverlicenc-gazdálkodási díjfizetéssel érintett egyedi szerződésben szereplő – az opcionális mennyiség értékével növelt – általános forgalmi adó nélkül számított visszterhes szerződéses érték, mértéke 1,5%.

Ha az adott, a társ központi beszerző szervhez benyújtott beszerzési igény – részben vagy egészben – a Korm. rendelet tárgyi hatálya alá is besorolható, az egyeztetést a társ központi beszerző szervek az IDPR erre kialakított felületén – az erre kijelölt, a DKÜ alkalmazásban külön szerepkörrel rendelkező kapcsolattartó – útján kezdeményezhetik.

A kapcsolattartót a társ központi beszerző szerveknek a DKÜ alkalmazáson megadott módon kell megadniuk, részükre a központi beszerző szerv adminisztrátora „Koordinátor” jogosultságot kell, hogy biztosítson az egyeztető felület eléréséhez.

A Korm. rendelet szerinti egyeztetés megkezdéséhez a társ központi beszerző szerv az érintett szervezet beszerzési igényét, a kapcsolódó dokumentumokkal a DKÜ alkalmazás erre kialakított felületére feltölti.

A DKÜ Zrt. a kezdeményezést követően megvizsgálja és legfeljebb 8 munkanapon belül, a DKÜ alkalmazáson keresztül visszajelez az érintett társ központi beszerző szervnek a beszerzési igénnyel kapcsolatos álláspontjáról vagy ha annak kialakításához az szükséges, további információkat kér be.

• Amennyiben a DKÜ Zrt. a társ központi beszerző szervtől további információkat kér az álláspontja kialakításához, az információk beérkezésig az egyeztetési folyamat szünetel. Az információk DKÜ alkalmazáson keresztül történő megküldését követően az egyeztetési folyamat folytatódik.
• Amennyiben a DKÜ Zrt. kialakított álláspontjával az érintett társ központi beszerző szerv egyetért és erről visszajelzést küld a DKÜ alkalmazáson keresztül, az egyeztetési folyamat lezárul.
• Amennyiben a DKÜ Zrt. kialakított álláspontjával az érintett társ központi beszerző szerv nem ért egyet és erről visszajelzést küld a DKÜ alkalmazáson keresztül, a DKÜ Zrt. és a társ központi beszerző szerv 3 munkanapon belül további egyeztetést tart. Ha a további egyeztetés eredményeképpen sem születik döntés, a társ központi beszerző szervek – DKÜ Zrt. útján – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez fordulhatnak iránymutatásért, aki a Statútumrendelet szerinti e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való felelőssége keretében eljár. A miniszteri iránymutatás szerint az egyeztetési folyamat lezárul.
• Amennyiben az érintett szervezet – a folyamat bármely pontján, a DKÜ Zrt. és a társ központi beszerző szervek közti döntés megszületése előtt – visszavonja igényét, erről a társ központi beszerző szerv a DKÜ alkalmazáson keresztül értesíti a DKÜ Zrt.-t és az egyeztetési folyamat lezárul.

A DKÜ alkalmazás nem alkalmas minősített adatok kezelésére, ezért ilyen esetben a Korm. rendelet 7/A. § szerinti eljárás az irányadó.

Ha az érintett szervezet beszerzési igénye kielégítése – részben vagy egészben – a DKÜ Zrt. hatáskörébe tartozik, az érintett szervezet beszerzési igényét a DKÜ alkalmazásra – az ott meghatározottak szerint – feltölteni köteles.

A licencelési tudnivalókat a keretmegállapodások (DKM01MSLIC23 és DKM02MSLIC23) megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások közbeszerzési dokumentációja tartalmazza „A licencelés dokumentumai, jellemzői” alcím alatt. A dokumentumok elérhetők az IDPR-ben az adott keretmegállapodás eljárási adatlapján a „KD_MSLC23.pdf” fájlnév alatt.

A DKM01MSLIC23 és DKM02MSLIC23 keretmegállapodás közötti alapvető eltérés:

• A DKM01MSLIC23 keretmegállapodás túlnyomórészt az ún. kormányzati kedvezményhez tartozó licenceket tartalmazza, vagyis e keretmegállapodás alapján kell megvalósítania a Microsoft licencbeszerzéseit azon Érintett Szervezeteknek, amelyek megfelelnek a kormányzati licencelési jogosultságnak (és nem felelnek meg a Microsoft minősített oktatási felhasználó definíció feltételeinek.) A jogosultsági kérdésekről bővebben a DKM01MSEK21 keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentációjában „Az Érintett Szervezetek kedvezménykategória szerinti besorolása” alcím alatt olvashatnak. (Ld. az IDPR-ben a keretmegállapodás eljárási adatlapján „KD_MSLIC23.pdf” fájlnév alatt.)
• A DKM02MSLIC23 keretmegállapodás azokat a licenceket tartalmazza, melyek nem tartalmaznak sem oktatási, sem kormányzati kedvezményeket – ezek a licencek tipikusan a Korm. rendelet hatálya alá tartozó állami vállalatokra vonatkozó kedvezményrendszert jelenítik meg. (Az Érintett Szervezetek nem felelnek meg sem a Microsoft minősített oktatási felhasználó definíció, sem a kormányzati definíció feltételeinek.) A jogosultsági kérdésekről bővebben a DKM01MSEV21 keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentációjában „Az Érintett Szervezetek kedvezménykategória szerinti besorolása” alcím alatt olvashatnak. (Ld. az IDPR-ben a keretmegállapodás eljárási adatlapján „KD_MSLIC23.pdf” fájlnév alatt.)

Mindkét keretmegállapodásban a keretmegállapodásban részes ajánlattevők (a továbbiakban: Szállító vagy Szállítók) feladata és felelőssége az az Érintett Szervezetek (ajánlatkérők) jogosultsági besorolásának meghatározása, amelynek megállapításához az Érintett Szervezet minden szükséges adatot köteles megadni a Szállító részére.

Amennyiben az Érintett Szervezet nem jogosult pl. a kormányzati licencek beszerzésére, vagyis nem tartozik az ún. „jogosult jogalanyok” körébe, úgy a Szállító köteles erről az Érintett Szervezetet az IDPR-en keresztül írásban tájékoztatni.

A jogosultság tisztázását célszerű az adott (eseti) beszerzés előkészítése során elvégezni, mert a jogosultság egyes esetekben a konkrét beszerzés tárgyától, céljától is függ.

Lásd még: https://www.microsoft.com/licensing/docs/view/Industries-Government?lang=16

A DKM01MSLIC23 kormányzati licenc keretmegállapodásból azok a szervezetek szerezhetnek be, amelyek megfelelnek a kormányzati licencelési jogosultságnak, de nem felelnek meg a Microsoft minősített oktatási felhasználó definíció feltételeinek. (Lásd bővebben az előző kérdésre adott választ.)

A licencharmonizáció célja az, hogy az Érintett Szervezetek szerződései fordulónapjait a DKÜ Zrt., a hatékony licencgazdálkodás megvalósítása érdekében, közelítse egymáshoz, így a Microsofttal egyetértésben, az évfordulókra a következő időpontokat jelölte ki: január 1., május 1., augusztus 1., november 1.

Lásd bővebben a DKM01MSLIC23, illetve DKM02MSLIC23 keretmegállapodás vonatkozásában az IDPR-ben az adott keretmegállapodás adatlapján megtalálható KM2 útmutatóban (01MSLIC23_KM_2_resz_lebonyolitas.pdf, illetve 02MSLIC23_KM_2_resz_lebonyolitas.pdf) foglaltakat.

A keretmegállapodások alkalmazását segíti az elektronikus katalógus és a katalógusfrissítés beépítése.

Az IDPR a katalógusfrissítést a DKÜ Zrt. felhívására a keretmegállapodásban részes ajánlattevők (Szállítók) a keretmegállapodásban foglaltak szerint két havonta nyújtják be, amelynek során a cserélt termék(ek)kel műszakilag egyenértékű vagy meghatározó műszaki paramétereiben kedvezőbb termék(ek)kel történik meg a katalógusfrissítés, a gyártói referencia árlistához igazodóan.

A katalógusfrissítés a DKÜ Zrt. jóváhagyását követően történik meg az IDPR felületén közzétett katalógusban. A katalógusfrissítések során a gyártói referencia árlistában szereplő árhoz képest biztosított szállítói árkedvezmény mértéke állandó.

A kérdés megválaszolásához először röviden ki kell térni a Microsoft (MS) sajátos, négyszintű szerződéses konstrukciójára.

• 1. szint: MS Üzleti és Szolgáltatási Szerződés (Microsoft Business and Service Agreement – MBSA), amely általános jogi fogalmakat rögzít keretjelleggel és a DKÜ és az MS között jön létre, egy adott keretmegállapodáshoz kapcsolódóan.
• 2. szint: Nagyvállalati Szerződés (Enterprise Master Agreement – EA): Szintén a DKÜ és az MS között létrejövő megállapodás, amely a különböző licenc programok sajátosságait tartalmazza (Pl.: hatálybalépések napja, a szerződés időtartamok, a felmondási feltételek, és a nagyvállalati/kormányzati program működése).
• 3. szint: Beléptetési Szerződés (Enterprise Enrollment – Beléptetés): A Beléptetési Szerződést az Érintett Szervezet köti meg a MS-tal, a keretmegállapodás alkalmazásával indított versenyújranyitásos eljárás eredményeképpen nyertes ajánlattevőn (Szállító) keresztül, 1 vagy 3 évre.
• 4. szint: Egyedi Szerződés: Szintén az Érintett Szervezet köti meg, de már közvetlenül a keretmegállapodás alkalmazásával indított versenyújranyitásos eljárás eredményeképpen nyertes ajánlattevővel (Szállító), a Beléptetési Szerződés megkötésével egyidejűleg, szintén 1 vagy 3 évre.

A végleges viszonteladói árakat az Érintett szervezet és a Szállító között létrejövő Egyedi Szerződés határozza meg.

A vonatkozó keretmegállapodás alkalmazásával indított versenyújranyitásos eljárás eredményeképpen tehát az Érintett Szervezet által kettő (a 3. és 4. szint szerinti) szerződés megkötésére kerül sor.

Fentieket azért fontos kihangsúlyozni, mert a Beléptetési Szerződés keretében az adott időszakra (1 vagy 3 év) vonatkozóan a nyertes ajánlattevő (Szállító) kijelölésre kerül, akinek teljesítenie kell az Egyedi Szerződésben foglaltakat.

A közbeszerzési törvény rendelkezéseire is figyelemmel ugyanakkor az MS EA keretében a termékek mennyisége bővíthető az ún. TrueUp megrendeléssel, az alábbiak szerint:

• Az MS EA keretében, a már megkötött és az Egyedi Szerződésben megrendelt termékek bővítése érdekében, a megfelelő termék(ek)re a vonatkozó keretmegállapodás alkalmazásával le kell bonyolítani egy újabb versenyújranyitási eljárást.
• Ezen versenyújranyitási eljárás keretében a vonatkozó keretmegállapodásban részes bármely ajánlattevő (Szállító) adhat ajánlatot az Érintett Szervezet ajánlati felhívására, függetlenül attól, hogy az Egyedi Szerződésben, illetve a Beléptetési Szerződésben ki a kijelölt Szállító.
• Ha ezen pótlólagos beszerzés tekintetében indított versenyújranyitási eljárás eredményeképpen más szállító nyer, mint az Egyedi Szerződésben, illetve a Beléptetési Szerződésben kijelölt Szállító, akkor az új nyertes szállító beléptetését az MS EA-ba – a Microsoft előírásai miatt – szintén el kell végezni.

Ehhez az adott (DKM01MSLIC23/ DKM02MSLIC23) keretmegállapodás adatlapján megtalálható MS_gov_ASZF.zip, illetve MS_soe_ASZF.zip fájlban található viszonteladóváltási mintát kell alkalmazni.